Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Árvay József: A fiatalkorúak bűnözése Békés megyében

egyre inkább társadalmi jelleget ölt, egyre inkább megvalósul a bűnözés megelőzésére irányuló tevékenység társadalmasítása. Ez kizárólagosan a szocialista állam lehetősége és egyben feladata. Nyilvánvaló, hogy a széles tömegek aktív részvétele a bűnözés megelőzésében, ha nem is egyedüli, de leglényegesebb komponense a bűnözés elleni küzdelemnek. A megelőzés eredményessége a társadalom részvétele nélkül nem biztosítható. Az SZKP XXII. kongresszusa Lenin útmutatásai alaDján feladatként tűzte ki valamennyi állampolgár, az egész felnőtt lakosság bevonását a társadalom és az állam ügyeinek intézésébe. ,,A mi viszonyaink között kiveszőben vannak a bűnözés társadalmi determinánsai. Egyre inkább előtérbe kerül tehát azoknak a szomatikus és oszychés tényezőknek a vizsgálata, amelyek a kapitalizmus maradványaiként még meglevő kedvezőtlen szociális, erkölcsi stb. körülményekkel találkozva, kriminalitást hozhatnak létre." (idézve: Popper Péter Érzelmi katasztrófa c. munkájából.) Ha a fiatalkorúak bűnözését Békés megyében vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni, röviden utalni kell a megye társadalmi és gazdasági jellegzetességeire, az ezekben bekövetkezett változásokra is. Korábban Békés megye kétségkívül szinte döntően mezőgazdasági iellegű település volt. Az utóbbi 10 évben azonban olyan nagyarányú változások történtek a megye gazdasági életében, melyek megváltoztatták Békés megye gazdasági arculatát és kihatással voltak a megye lakosainak életkörülményeire is. A közelmúltban fejtette ki részletesen ezt a kérdést a Békés megvei Népújságban Klaukó Mátyás elvtárs, aki megállapította, hogy a megyében egyre nagyobb teret kap az iparosítás, Békés megyében ipari centrumok alakultak ki és vannak kialakulóban, növekedett a munkaerő igény, sokoldalúbb lett a lakosság — és így természetesen a fiatalkorúak — foglalkoztatottságának lehetősége is. A fejlődés eredményeképpen megjelennek Békés megyében a tsz parasztság mellett az ipari munkások, koordináltabb lesz a mezőgazdaság és az ipar kapcsolata, növekedni fog az ipari és mezőgazdasági tanulók létszáma is. A fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatakor ezek a körülmények nem hagyhatók figyelmen kívül. Az ún. gyermekkori bűnözés A fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatban foglalkozni kell az ún. gvermek-bűnözéssel is. A Btk. 20. §-a szerint nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be. A fiatal kor a büntetőjogi jogszabályok értelmezése szerint 14 évtől 18 évig tart. Ebben az életkorban bűncselekményt elkövetők magatartását speciális büntetőjogi szabályok szerint kell elbírálni. A „gyermekbűnözés" megjelölést azért alkalmazzuk idézőjelbe téve, mert gyakorlatilag olyan cselekményekről van szó, melyek objektíve veszélyt jelentenek a társadalomra, de elkövetőik nem vonhatók büntetőjogilag felelősségre, mert életkoruk büntethetőséget kizáró okot képez. A gyermekkorúak ilyen cselekményei tehát büntetőjogilag nem értékelhetők, büntetőeljárás nem folytatható le, de annak lefolytatása nélkül tehetők olyan intézkedések, melyek megfelelő nevelő és visszatartó erőt biztosíthatnak. 42