Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Dankó Imre: A sarkadi hajdúság

menyek különböztetik meg. Jól megmutatható ez a sarkadi hajdúk esetében is. A sarkadi hajdúság kialakulásának alapja a sarkadi vár volt, amelyben, amely körül a XVI. század második felében tekintélyes létszámú menekült gyűlt össze. Ezek a menekülők, minthogy társadalmilag vajmi keveset különböztek Sarkad jobbágy lakosaitól, rövid időn belül összeforrtak velük. Jó példája ennek az összeforrásnak az a Csatári János, aki 1601-ben résztvett Torda városának a feldúlásában, aki 1603-ban mint hajdúvezér Duval oldalán Erdélyben harcolt, és aki 1626-ban már a sarkadi vár kapitánya volt és mint ilyen név szerint szerepel a fentebb idézett kiváltságlevélben.

1

3 Az eredeti jobbágylakosságon és a velük eggyé vált menekülteken kívül még egy alkotó eleme van a sarkadi hajdúságnak. A vár volt reguláris katonasága. A török hódítást kísérő kábulat, a teljes erejével dúló feudális pártharcok és a Habsburgok gyarmatosító törekvései következtében katonaságunk válságba került és felbomlott. A nemesség szempontjából különben sem voltak megbízhatóak. Fizetés és ellátás nélkül hagyták, idegen parancsnokok alá rendelték egységeiket, de hacsak lehetett, idegen katonasággal helyettesítették őket. Ez volt a sarkadi vár katonaságának is a sorsa. Körülményeik arra kényszerítették őket, hogy a hajdúság közé álljanak. A sarkadi vár jellegzetes magyar erősség volt.

1

4 Ereje abban rejlett, hogy a hely nyújtotta hadászati lehetőségeket kihasználta. Voltaképpen nem is egy várról van szó, hanem egy kiterjedt erődrendszerről, melynek magva, a vár, a város belterületén, az egykori Almássy-kastéllyal szemben állott. A nagy kiterjedésű Sarkadi tó védte földbástyáit és palánkkerítését.

1

5 A Sarkadi tóhoz csatlakozó erek, folyások és ingovánvok közül kiemelkedő kis hátságok közül többön, mint oéldául a Gyepes-ér kanyarulatában a Sánc, a Miső-érnél a Peckes és az Őrfészek, a Fekete-Körös közelében ott, ahol a Nagyhidas vize a Fekete-érből kiszakadt, az Adomány vagv másnéven Dézsenvárnak nevezett kis várak, őrhelyek állottak. Ezek tulaidonképpen mind-mind őrhelvek vagy ahogy akkoriban hívták őket gór ék. csár dákok voltak.

1

6 Palánkkal körülvett fatornyok voltak ezek. legtöbbjük négy öreg oszloofán állt. A sarkadi haidúk egvik bravúros haditette is egy ilven csárdához fűződik. A. IT. Rákórzi Ferenc-féle szabadságharc alatt, 1708-ban, az aradi rácok vezérét, Rác-Tökölit, egy ilyen, az aradi várhoz tartozó csárdákból füstölte ki és fogta el Szabó Sándor sarkadi kapitány és 60 hajdúja. Ez^k az őrhelyek, melyek egvikét a sarkadi helynévadás igen beszédesen Örfészeknek nevezte, igen jelentősek az egész hajdúság szemoontiából. A borsodi Ernődtől egészen Sarkadig nagy ívben húzódó hajdútelepek egyik fontos feladata az őrködés volt. Ezt a feladatukat a telepeket körülvevő őrhelvekről. őrtornyokból teliesítették. és ha veszély közeledett különféle ielekkel felriasztották a dolgát végző hajdúságot és a távolabbi vidékeket. Sok hajdúhelven harangozással. kolompolással adtak ielt az őrök. Állítólag a Harangod puszta neve is ettől a harangozással való figyelmeztetéstől kapta a nevét. Érdekes véletlen, hogy egv ilyen őrtorony képe éppen Sarkad vára 1708-ból fennmaradt térképéről ismeretes.

1

7 A sarkadi vár a XVI. század első felének zivataros éveiben keletkezett. Első ismert adat az róla, hogy Mohács után fellángoló pártharcok22