Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - Dr. Dankó Imre: A sarkadi hajdúság
haidúszabadságot I. Lipót kobozta el, jelképes jelentősége is van. A kiváltságok elvesztése nemcsak egyéni szabadságuk, hanem a nemzet szabadságának. függetlenségének az elvesztését is jelentette. A szabadságukért vívott küzdelem pedig éppen ezért kettős harc volt: harc a társadalmi elnyomás és harc az idegen iga ellen. Küzdelmük végső kifejtésében a nemzeti egység megteremtésének gondolatáig is eljutott és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban nyilatkozott meg. A jogfosztott bihari hajdúság, akár a többi jogait elvesztett hajdúság is, a szabadságharctól az elkobzott kiváltságok visszaszerzését remélte. Ezért állt a feiedelem zászlaja alá, sőt a szabadságharc leverése után is ezért lett elindítója, részese parasztmozgalmaknak. 9 Mint, a fentidézett erdélyi törvényből látjuk, 1626-ban Sarkadot nem számlálták a hajdútelepek közé. Pedig már akkor is az volt, de kiváltságokkal való ellátása későbbi időpontra esik. HaidúteleDnek mondja Sarkadot nagynevű történetírója. Márki Sándor is. 1 0 Azonban ő is bizonvtalan a terminológiában és hajdúk alatt gyalogos katonákat ért csupán. Sarkad hajdútelep mivoltán. a sarkadiak hajdúságán való gondolkodás ió alkalom arra. hogy a haidúság eredete felől néhánv olvan megállapítást tegyünk. melyek nemcsak a jelen esetben, de általánosságban is közelebb visznek a kérdés tisztázásához. Sarkad történetében ugvanis sehol sincsen hivatalosan szó haidúkról. Nem így nevezi a megjutalmazott sarkadiakat Rákóczi György 1644. július 9-én kiadott adománylevele sem. 1 1 Az adománvlevél szolgálatuk fejében földdel és szabadsággal jutalmazza „Sarkadvárunk és városunk úgy lovas, mint gyalog renden lévő lakosait". Könnyen azt gondolhatnánk, hogy csak katonák jutalmazásáról van szó. Fzt a vélekedésünket elősegíti az is, hogy manapság nagyon nehéz már felfogni, megérteni, elkülöníteni a rendiség különböző csoportjait és az egyes csoportok közti különbségeket, összefüggéseket. Sarkad kiváltságai a lakosságra vonatkoznak; az adománylevél lovas és gyalog renden levő megkülönböztetése elsősorban nem katonai, hanem vagvoni szemnonton alapul. Az egykori haidútelepeken több helyen ma is ismeretes a lovasság-gyalogság megkülönböztetés gazdag és szegény értelemben. A hajdúságot éppen az jellemezte, hogy minden tagja katona volt, egy-egy tiszta haidútelep minden lakója katonai szolgálatot teljesített és kiváltságai fejében azzal szolgált. A bihari hajdúságnak az volt például az egyik kötelessége, hogy a váradi kapitány parancsára, a váradi vár ágyújelére 10 000-en voltak kötelesek táborba szállni és első sorban Várad védelmére sietni. Ez a hajdúkatonaság mégsem azonos a reguláris katonasággal, mely természetesen ebben az időben is volt. Hajdú és reguláris katona között óriási különbség van. A reguláris katonaság a rendiség alkotó eleme és a jobbágyságtól elkülönülve, eleve bizonvos kiváltságokat élvezett. Ezzel szemben a hajdú a rendiség határain kívül eső réteg, eredetileg többségében jobbágy, akik a török hódítás és a feudális anarchia tombolása következtében kényszerűségből, de önként, szabadon váltak katonákká. Innen származik nevük jelzője is: szabad hajdú. Nagv figyelmeztetése Sarkad hajdúszabadalmának az, hogy a hajdúság eredetét az önkéntes harcot folytató népi felkelők között és nem másutt kell keresnünk. 1 2 Előző kutatásaink nem tisztázták kellően ezt a kérdést sem. Világosan kell látnunk, hogy a hajdúszabadalmakat a katonai szabadalmaktól a társadalmi körül21
