Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Dankó Imre: A sarkadi hajdúság

A SARKADI HAJDÜSÄG Történetírásunk az utóbbi időben fokozott érdeklődéssel fordul a népi szabadságmozgalmak felé. Történészeink feltárják az alig ismert részleteket, rámutatnak a népi mozgalmak sajátosságaira és megpróbálják jelentőségüket történelmünk egésze szempontjából megállapítani.

1 Ezek között a kutatások között nem utolsó helyet foglal el a hajdúság kutatása. A régebbi történetírás erősen leszűkítve vizsgálta a hajdúságot. Megelégedett a hat hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs) lakosságának kutatásával. így azután, annak ellenére, hogy a hajdúság kérdései eléggé kutatottak, hogy a hajdúkérdésnek tekintélyes és részleteiben igen értékes irodalma van, mégis sok fontos kérdés feltáratlan maradt. Ma már igyekszünk a hajdúság egész történetét a népi szabadságmozgalmak sorába beállítani, széles földrajzi és időbeli vizsgálattal feltárni, kapcsolatait más népek, részben hasonló, részben más néven jelentkező néprétegeivel egybevetni. A magyar nemzeti függetlenség biztosításáért vívott szabadságharcaink keletkezésének, társadalmi vonatkozásainak jobb megértése szempontjából különösen nagy gondot kell fordítanunk a hajdúság társadalmi tendenciáira és hatására. Mindezekben a kérdésekben csak a legutóbbi múltban indultak meg érdemleges kutatások és még csak pár munka jelzi a részekben is nagyszerű eredményeket.

2 A hajdúság kérdéseinek ilyen széles alapokon való tárgyalása során jutottunk el a letelepített magyar hajdúság egyes csoportjainak megállapításához is. A letelepített magyar hajdúság négy csoportra osztható: a) a hajdúvárosok hajdúira; b) a Sajó-Hernád melléki hajdúságra; c) a szabolcsi hajdúkra; d) a bihari hajdúságra. Ez utóbbi csoport nemcsak tárgyunknál — sarkadi hajdúság — hanem jelentőségénél fogva is érdekel bennünket.

3 Róluk mondta Acsády Ignác, hogy: „a hajdúvárosok megteremtése Szabolcsban, de még nagyobb arányokban Biharban, a kor egyik legnevezetesebb szociálpolitikai alkotása volt, mely sokezer jobbágyot tett a haza szabad, s ezzel hű és munkás fiává, aki vérével és verejtékével egyaránt buzgón szolgálhatta a magyarság nemzeti és gazdasági érdekeit".

4 A bihari hajdúság elsősorban nagysága miatt érdemel figyelmet. A jobbágyság szabadparaszti életformába való fejlődése itt mutatkozott legnagyobb méretekben. Főhelyük Szalonta volt. Ezt is és a többi bihari o* <u 19