Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: 120 éves a nyomdászat Békés megyében (A szarvasi Réthy nyomda alapítása)

reskedőt mutatott ki a hatósági összeírás Békés megyében/' (A legtöbb Gyulán élt. Szarvas a második helyet foglalta el.) 1846-ban Fényes Elek 2154 megyebeli iparosról tud,

5 s Palugyai Imre 1851-es adatai szerint 1929 mester és 498 iparoslegény dolgozott Békésben.

6 Abban, hogy a Körösök vidéke az 1840-es esztendőktől kezdve már képes volt arra, hogy kenyeret, azaz elegendő nyomtatnivalót, tudjon adni egy műhelynek, az ipari-kereskedelmi élet bizonyos fellendülésének csak közvetett szerepe lehetett. A kézműipar lassú, de a korábbi időkhöz mérve mégis nagyarányú erősödésében a gazdasági élet minden területen megmutatkozó mérsékelt haladásának jelét kell látnunk. Tájunk mezőgazdaságában, ha csak néhány uradalomra korlátozódva is, hasonlóan gyenge ütemű, de előremutató fejlődési mozzanatokat állapíthatunk meg. A korábbi teljes feudális elzártság mind a gazdasági vérkeringés fokozatos kialakulásával, mind az élénkülő szellemi mozgás, erőteljesebb politikai érdeklődés hatására, lassanként megszűnőben volt A nyomdák szempontjából is az élet általános kulturálódásának volt a legnagyobb szerepe. A korábban elvétve használt közigazgatási nyomtatványok, űrlapok, uradalmi gazdasági nyilvántartások egyre inkább bevonultak a mindennapi használatba. Az 1840-es években már tízezer körül mozgott a megyebeli iskolások száma, s ez az írni-olvasni tudás elterjedését mutatja. Az egyházi és iskolai célú könyvek, füzetek kiadásának, terjesztésének így megvolt az alapja, szélesedett az olvasottságuk, publicitásuk. Az első Békés megyei nyomda működésének színhelyéül nem véletlenül Szarvast választotta az alapító. Az 1848-ban már közel 18 000 lakost számláló

7 Körös-parti város gazdaságilag a megye második települése volt, kulturális életének elevensége viszont, az 1834 óta ott működő, az egész Tiszántúlon egyedüli evangélikus gimnáziummal,

8 annak kitűnő tanári karával, az Alföld déli részének egyik legkiemelkedőbb helységévé tette. Ami Szarvason, részben a tessediki hagyományoktól is táplálva, Magda Pál, majd Vajda Péter, Greguss Ágost, Ballagi Mór, Peez; Gyula és- a többiek letelepülésével, a gimnázium körül megtörténhetett, az a megyeszékhelyen, többek között az értelmiség feudális-jogászi zöme miatt is, elképzelhetetlen lett volna. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy 1856-ban, amikor a Bach-korszak a szarvasi gimnázium körül csoportosult haladó, forradalmi értelmiségieket meghurcolta, némaságra kényszerítette, a Réthy nyomda a vidék igazgatási és gazdasági centrumába, Gyulára költözködött. Réthy Lipót (1844-ig ő is, s 1836 óta Békéscsabán orvoskodó bátyja is a Schlotterbeck nevet viselte) 1817-ben Szarvason született ugyan, a nyomdafelállítás színhelyének megválasztásában mégsem ez volt a döntő, hanem a város fejlettsége, forgalmassága, kedvező fekvése -—• s az emiatt várható megrendelések. Számbavehető tényező volt Szarvas evangélikus egyházi központ jellege is, ez az evangélikus vallású Réthy Lipótot is vonzhatta. Az első nyomdaállítási kérelem elutasítása Réthy Lipót 1844-ben érkezett haza külföldi tanulóévei után, s a pesti Landerer nyomdában kapott munkát, többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte. Szerette volna mielőbb önállósítani magát, ezért bátyjával, Pállal közösen, 1844 júniusában kérelemmel fordultak a Budán székelő Helytartótanácshoz, az előírt királyi szabadalomlevelet kérve, egy Szarvason felálítandó 117