Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig

jótevő sugári diadalmaskodását" ajánlotta az olvasóknak. Nézete az volt, hogy „a szív nemesítésére, a nemzeti és egyetemes szabadság érzésére, a lélek kiművelésére, a lélekölő babona és a veszélyes balítéletek legyőzésére" leghasznosabb módszer a tudományos ismeretek terjesztése, s ezért „az emberiségnek oktatás által való kiemelése azon körből, melly őt az állatisághoz olly közel viszonyokban tartja", lehet a homo sapiens legszebb, legnemesebb „foglalatossága". A tudománynak és nevelésnek ilyen központi szerepét a francia materialista pedagógusok hirdették elsőként, akik szerint igazán boldog csak az az ember lehet, aki szereti a tudományt, a művészetet és a filozófiát. A tudás, a felvilágosodás ugyanis a nép számára erőt és hatalmat jelent, ennélfogva „mind az egyén, mind a közösség boldogságát biztosítja". Almási Balogh Pál is azt vallja: „Ki kell emelnünk a népet lealacsonyított állapotjából a nevelés áldása által, s elidegeníthetetlen születési jogának ismeretére juttatnunk .... ha azt akarjuk, hogy társasági (értsd társadalmi) helyzetének illetőleg megfeleljen, s a nemzet haladásában s erősödésében méltó részt vegyen. Mert erőt ad az ismeret a nemzetnek, és hatalmassá teszi azt; kiemeli a gyermeki korban vakoskodó népek sorából, s rokon helyzetbe teszi és egyesíti azokkal, mellyek rendeltetésük magas célját értve haladnak előre". Almási Balogh gondolatai, akár Helvetiusé, természetesen hibás alapállásból eredtek. Ügy vélte: a nevelés mindenható, és az emberi gondolkodás átformálásával elérhető a társadalmi rend megváltoztatása, továbbá hogy a tudomány áldásai révén valamiféle ideális, az addiginál feltétlenül különb és eszmeileg magasabb rendű társadalom valósul meg. Körülbelül azt hitte ő is, hogy „a népzsaroló dús" is „emberiségre javul", mert a társadalom fejlődését az emberek nézetei, gondolkodásuk módja határozza meg. Más szóval, hogy „a közvélemény kormányozza a világot", s ezért elsősorban „az emberek nézeteiben kell változást előidézni".

2

0 A közelmúltban alapított angol intézményre, a Society for the Diffusion of useful knowledge-ra hivatkozik, s annak egyes osztályait és kiadványait ismertetve, sürgette a magyar ismeretterjesztés intézményes megalapítását. Életrevaló indítványának eredménye a Védegylet elődje: az Iparegyesület lett,amelynek jegyzői teendőit és vele a szervezési munka dandárját Vajda Péter látta el, miután Fáy András nézeteivel szemben, aki legsürgősebb feladatként a legalsóbb néposztály nevelését, művelését jelölte meg, Kossuth elvei jutottak diadalra. Ennek kettős oka is volt. Az egyiket Fáy maga is említi világos érvelésű fejtegetésében. Azt tudniillik, hogy köznépünk műveltségi foka olyannyira siralmas, hogy „még szomjával sem bír a lelki művelődésnek". Szomorú megállapításához eredendő okként azt hozza fel, hogy ..anyagi jólétében sok hiányt érez, élelmi nyomor és szükség s ollykori nyomasztások ellen még nincs teljesen biztosítva, s illy állapotban étienszomj an-csüggedten ki gondolkozhatnék lelki kiképeztetéséről?"

2

1 A másik ok szervezési jellegű volt. Az 1835-ben megalapított Gazdasági Egyesületnek volt ugyanis olyan szektora, amelynek kötelességéül azt tűzték ki, hogy az egyszerű nép között ismeretterjesztést végezzen, s ezt a feladatkört sem elvenni, sem korlátozni, sem a csoportot ilyen irányú felelősségétől megfosztani nem kívánta Kossuth. 9