Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig

„Első szükségeinket a mezei gazdaság födözi. Kérdezem: mi más a mezei gazdaság, mint természeti tárgyaknak olly czélbóli ösmerete, hogy a haszonvehetők minél bővebben szaporíttassanak". Az ipar legalább enynyire szükségeli a természettudományok ismeretét: „A mesterség ... új hasznavehetőséget ád a természet öléből kapott tárgyaknak", s ezt „legcélszerűbben a természet ismeretei által" eszközölheti. „A mesterség nem egyéb, mint a természet erejének alkalmazása, hogy a tárgyak kellő alakúakká s minőségüekké változzanak át". A törvényhozónak fiziológiára építő természetjogi alapra kell hoznia a törvényt, hogy az a társadalmat kielégítően szolgálni képes legyen, mert „különben míg a physiologia testvérével a psychologiával ezerek izzadása által tökéletessé nem lesz, addig a jog ügye éppen a talpkövet nélkülözendi, s ingadozni fog." A katonának — folytatja a sort — egyenesen kötelessége megismerni a természetet, hiszen „a mindenható ágyú is a természet törvényei szerint rongál", s az, aki az ellenség golyóinak elerőtlenítésén fáradozni akar, nem lehet meg a reáliák ismerete nélkül. Ugyanígy mutat rá a művészetek, a hit és a természettudományok viszonyára, majd azt vizsgálja, szükséges-e s ha igen, mennyiben a nevelők számára a természettudományok ismerete. „Óh, igen!" — szögezi le határozottan, s olyan társadalompolitikai okfejtésbe kezd, amelyet a születési előjogok elleni tiltakozás, a nevelés mindenható erejébe vetett hit és a köztársasági állameszmény egyaránt irányít. „Láthatjuk, mint nyög a babona bilincseiben öt világrész népe, mint emeli az álhitnek gyalázatos igáját legalább is 900 millió azon lények közül, kiket mert két kezök van, embereknek mondunk, pedig egyrészint csak félemberek, nagy részint még azok sem. Mert én embernek az írat szerint azt nevezem, ki isten képét viseli; isten képében viszont az értelem a legkitűnőbb jellem. Ha az oktatók világos fejűek volnának: a természet ismerete által e csak testre embersereg lélek tekintetében is hamar azzá lenne, s minden ékesszólásnál hatalmasabban hirdetné a természettudományok hasznos és szükséges létét.'Hogy az emberek nemesebb értelemben is emberekké tétessenek, ez a többek között a természettudományok ismeretével fölfegyverzett oktatók föladása".

4

7 A Természettudományi Társulat elé ebből kifolyólag kettős célt tűzött feladatul ismertetésében. Egyrészt, hogy gyakorlatilag művelője a természeti tudományokat, különösen pedig hazánk természeti adottságait Vizsgálja és vizsgáltassa, másrészt, hogy „hazánk fiait e tanok jótékonyságában" részesítse. Hat osztályba osztotta be a rendes tagokat a természettudományok akkori főágai szerint: 1. ásványtani, 2. növénytani, 3. állattani, 4. vegytani, 5. természettani (ennek alcsoportjai: a csillagászati, a természettani földleirati és a mathesis) és 6. az élettani. Alig-alig észlelünk különbséget a Magyarországi Orvosok és Természetvizsgálók és a Természettudományi Társulat legelső szakcsoporti beosztása között. Amott Kubinyi Ágoston 5 főcsoportot állapított meg az előbb közölt hattal szemben. (1. fizikai-kémiai, asztronómiai, 2. mineralogiai, geognosiai, 3. füvészeti, 4. zoológiai, fiziológiai, 5. orvosi-sebészeti)/'

8 Abban sincs sok eltérés, ahogyan a lehetőségeket figyelembe véve, a hivatalos nyelvről döntöttek. Mindkettőben „minden kétkedés nélkül" a magyart fogadták el. Ezen kellett a levelezést írni, a jegyzőkönyveket vezetni és a folyóiratot közreadni. Minthogy azonban több 18