Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)
1966 / 2. szám - Elek László: A természettudományos műveltség kezdetei hazánkban a Természettudományi Társulat működési engedélyének megadásáig
politikai eszmék importálásától való félelem" lezáratta külföld felé a sorompókat. A királyi udvar parancsára megtiltották az útlevelek kiadását, sőt a felvilágosult eszméket tartalmazó, idegenben nyomott könyvekre is szoros ellenőrzés várt. Bolyainak is 19 évig kellett várnia, míg Gauss egyik matematikai művét megkaphatta. így aztán érthetőek Szily szavai: „Magyarország a természettudományokat tekintve sohasem voit annyira elmaradva Nyugat mögött, mint a század első és második negyedében". 1 0 Az egyetemi ifjúság minden politikai-társadalmi kérdésre érzékenyen reagált, így a tanítási nyelvvel kapcsolatosakra is. Tiltakozott a Studien Hof—Comissio-nak 1825. november 2-án ismertetett terve ellen, amely az egész monarchia iskoláira, főiskoláira — az olasz területektői eltekintve — a német nyelvet akarta rákényszeríteni, s ezzel a ,.pesti egyetemet a bécsi alá törekedett csempészni". Kolozsváry Miklóssal együtt tartott ez az ifjúság, aki a latin nyelv erőszakosan fenntartott uralmát kifogásolta azzal az igen hatásos és mélységesen igaz érvvel, hogy „a magyar ifjak idegen nyelven nevelve, velősen gondolkodni meg nem tanulnak, s elmélkedő tudósok alig lesznek". 1 1 Az egyetemen az orvostudományi kar volt hivatva arra, hogy a természettudományok művelését elősegítse, mivel a „vegytan, növénytan s különös természetrajz" oktatása is az ő feladatául tétetett, s csak a matematika és fizika maradt a bölcsészeti karnál, műegyetemünk pedig nem volt. 1 2 Ha azonban azt is hozzávesszük ehhez, hogy nem rendelkezett nagy tudományos apparátussal, hiszen „1827—30 körül az összes tanárok száma, (tehát a rendes, rendkívüli, címzetes rendkívüli, magántanár stb.), 15-re ment", holott a hallgatóké a 600-at is meghaladta a gyógyszerészekkel és a sebészekkel együtt, azt kell mondanunk, igazi mély hatású természettudományos oktatást nyújtani nem tudhatott, bár 5 évfolyamúra emelte fel már képzési idejét. A tanárok közül maradandó érdemeket szereztek a természettudományi irodalom művelésében többen is. Különösen kiemelkedtek Bugát Pál és Schuster János, kik közül Széchy Károly szerint az úttörő szerepét Schuster, az alkotóét Bugát vállalta magára, aki „a tudományos műnyelv kifejtésében a maga külön elmélete seerint az elvont gyökök, ritkább képzők és merész összetételek fölhasználásával oly messziterjedő befolyással működött, hogy Toldy egyenesen Révai és Kazinczy mellé állítja, mert az ő meggyőződéseként helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanította a nemzetet", még akkor is, ha több szógyártása, több képzése helytelennek is bizonyult az idők folyamán. 1 3 De a szakember orvos-irodalomtörténész Toldy Ferenc Hempel ,,Bonctaná"-nak fordítását is „örökké nevezetes munkának" érezte, sőt több szakmunkáját, fordítását és az Orvosi Tárban megjelent tanulmányát is nyilvántartotta mint kiváló, korszakos jelentőségű alkotást. Nemcsak ő serénykedett az orvosi karon a tudomány magyar nyelvűvé tételén, hanem — s ez a nemzetté válás folyamatának egyik igen jellemző kortünete — még a „töredezett magyarságú" Schuster János is, aki tanítványaival, így Vajda Péterrel is többször és szívesen polemizált sajátos szóalkotásairól, miközben az ásványtan, vegytan és gyógyszerészet nyelvét magyarosította, és az új szavakat és kifejezéseket külön szótárba szedte. 6
