Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Dr. Gábris József: Vajda Péter erkölcsi és pedagógiai elveinek aktualitása

segítségével véli megoldhatónak kora társadalmi problémáit is. Nemcsak azokat ostorozza beszédeiben, akik henyélésből élnek, hanem azokat a jogtalanokat is, akik azon ábrándoznak, hogy hogyan lehetne nekik is úgy élni, ahelyett hogy becsülettel munkálkodnának. Elítéli a munka kényszerjellegét, elítéli azokat, akik nyomban megállnak, mihelyt nem hajtja őket a kényszer. Övja fiatal hallgatóit attól, hogy olyan pályát keressenek, ahol munka nélkül is jól tudnak élni. Elítéli azt az embert, akinek a társadalom számára való alkotás helyett a mulatozás az egyedüli életcél, és nyomban ezt teszi, mihelyt bőségesebb az asztala a szomszédénál. Fájlalja, hogy nincs meg korában a nemzeti egység, csak beszélnek róla, de megvalósításán kevesen fáradoznak. Nem sok eredményt tulajdonított a reformkori országgyűléseknek sem, mert az országgyűlés két házának érdekei nem voltak azonosak, de egyikével sem volt azonos a nép érdeke. Folyik a tárgyalás, a törvénycikkek alkotása, de senki sem nyúl a baj hóna alá, hogy azt kidobia. Hogy a bajokat nem lehet megoldani, annak azok az okai, akik bővelkednek a jóban. Ezeket nem tartja sem nyelvükben, sem gondolkodásukban magvarnak. A fa száraz gallyainak tartja őket, melyeket le kell nyesni, mert addig virágzásról, gyümölcsérésről okos ember nem beszélhet. Felvilágosult gondolkodását tükrözte szarvasi gyakorlati pedagógiai tevékenysége is. Elgondolásai, gyakorlati tettei messze kimagaslanak kora pedagógusainak tevékenységéből. Az 1834-ben Mezőberényből Szarvasra költöztetett iskolát megérkezésekor meglehetősen zilált állapotban találta. Az iskola életében a Mezőberényben elkezdődött hanyatlás itt sem akart nvomben megszűnni. Viszály volt a nevelők közt, ami érezhető volt a növendékek eredményeiben is. A vilá

cot járt, művelt, a nevelés ügyéért fanatikusan rajongó Vajdára várt az, hogy ismét erkölcsi magaslatra emelje az iskolát. Nemsokáig tevékenvkedett. de rövid ideig tartó buzgólkodása is eredményes volt. Megindult az iskola azon az úton, melyen hivatott volt haladni. Pedagógiai munkája minden várakozást felülmúlt, a város lakossága és ifjúsága megszerette. Hatása még 1848 dicső napjaiban is érezhető volt Szarvason. Eddig híre sem volt az iskoTában a szakrendszerű oktatásnak, de ő szaktárgyak szerint osztotta be a munkát. A szakszerű oktatás bevezetése a tanárok létszámának emelését tette szükségessé. Ezt a kívánságát az egyházi hatóság pénzhiányra való hivatkozással elvetette, mire felaiánlotta. hogv lemond fizetéséről egy tanár iavára. ő Dériig megél irodalmi tevékenységéből. Olvasásra, az irodalom iqrnp^ptp'-p buzdította tam'tvánvait. önkénző Magvar Társaságot alapít vplfik THnnek keretében rendezte — a már előzőekben említett — dalnapokat, aVini a tanulók szavaltak, szónokoltak, énekeltek. Kezdetben ő maga is részt vett, diákjai vetélkedéseiben. Az önképzőkör ülésein, maid a templomban plrnondntt 95 beszéd előkészítette a hallgatóságot a nagy feladatok elvégzésére. ar>iit ő sainos már nem érhetett meg. Tudatában volt annak, hogy az élő szó hatása véges, ezért könyvtár alakítására és használatára igyekezett rábírni az embereket. Az iskola könyvállom ánva szegényes, a városban pedig egyáltalán nincs könyvtár. Ezen akart ő változtatni. Nem akarta, hogy később valaki szemrehányást tegyen neki, mert ezt a kötelességét elmulasztotta. Neki mintegy másfélezer könyve volt, amelyet felajánlott az iskolának, mely már a meglévővel együtt alapnak 118