Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK - Dr. Gábris József: Vajda Péter erkölcsi és pedagógiai elveinek aktualitása

elengedőnek mutatkozott. Kijelentette, hogy az odaajándékozott könyvtárát akkor is Szarvason hagyja, ha innen valaha eltávozna. Gyarapítani kívánja a könyvtárlátogatók számát, és az azok által fizetendő használati díjból kívánja az állományt gyarapítani. Felszólít mindenkit, hogy anyagi tehetségéhez mérten adjon a könyvtár számára. Amikor híre ment, ilyen irányú munkálkodásának, sok író küldött saját műveiből a könyvtár számára. Többek között Vörösmarty, Garai, Szigligeti, Szontágh Gusztáv, Bajza, Bugát Pál, Fényes Elek, P. Horváth Lázár, a Honderű kiadója és Keckenast könyvárus. Bízik abban, hogy eljut a híre az ország fővárosába annak, amit itt cselekszenek, sőt megtudja az egész ország, és hírnevet szerez magának a vidéki kisváros kultúrára szomjazó közönsége. Az erkölcsi nevelés mellett erősíteni kívánja az ifjúság testi nevelését is. Fiataljait nem a dohos levegőn, hanem a természet ölén akarja nevelni. A szellemiek mellett minden ifjú kötelességévé tette, hogy fejlessze testét is. ..Munka, fáradság, sok mozgás, örökös gyakorlat, szabad lég, gyakori víz, elég napfény: ezek éltetői, ezek feitői ezek leghívebb dajkái az emberi testnek" — hirdeti meggyőződéssel. Természetszeretetét igyekezett átplántálni tanítvánvaiba is. Sokat vitte őket kirándulni. Kirándulásainak határozott programja volt. lelkesedéssel és tudományosan ismertette tanítványaival a természet titkait, szépségeit. Állandóan együtt volt velük, a kicsiknek atyia, a nagyobbaknak barátja. Az iskolát a tanulók bizalmas otthonává alakította át. Nem ment el játszadozó tanítványai mellett úgy, hogy ne kapcsolódott volna játékukba. Csónakokat bérelt, úszó és csónakázó versenveket rendez a Körösön. Tanítványaival együtt ő maga is többször leúszott Békésszentandrásig. Halásztelek és Káka környéki nádasokban sokat vadászott, halászott tanítványaival. Egyénisége igen jó hatással volt a még kis Benka Gyulára, iskolánk későbbi igazgatóiára is. Talán e hatásnak is köszönhető Benka Gyula kiemelkedő műveltsége, baloldalisága, ragaszkodása 1848 szelleméhez. Atyját tisztelte a gyermektelen Vajdában, aki sokszor vitte őt magával sétáira. Mindezek mellett igen szívesen és lelkesedéssel foglalkozott nagy elődje emlékével, pedagógiai munkásságával. A szellemiek mellett gyakorlati ismeretekre is oktatja az ifjúságot. Olyan tárgyakat és anyagrészeket kíván oktatni, melyek közvetlenül és azonnal felhasználhatók. Sürgeti a természettudományok és a történelem oktatásának megjavítását. Az ipart és a mezőgazdaságot is meg akarja ismertetni. Neki köszönhető, hogy a természettudományokat kísérletekkel kezdték tanítani. Megalázónak tartotta a tanulók testi fenyítését, ezért eltörölte azt. Gondol a nevelők képzésére is, már az ő idejében felmerül a tanítóképző felállításának a szükségessége. Terveiből, elgondolásaiból csak keveset tudott megvalósítani. Fiatalon — 38 éves korában, 1846. február 10-én — ragadta el a hirtelen jött kegyetlen halál. Halála mélyen megrendítette tanítványait, tisztelőit. Lelkesen készült a társadalom átalakítására, de nem érhette meg népe tavaszát, jobbágytestvérei felszabadulását, amit pedig annyira óhajtott. Örökségként hátrahagyta tanításait, amelyek több mint egy évszázad távlatából is újnak, aktuálisnak tűnnek. DR. GÁBRIS JÖZSEF 119