Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből

jünk! Egyesítsük az erőnket azon célból, hogy legyen életképes szervezete Szarvason is egy közművelődési, művészeti s jótékonysági vállalatnak." Olyan „lélekművelő közélet" kialakítására gondol, „hol épen az adja meg az élvezetes változatosságot, hogy műkedvelő körök, előadások, felolvasások, irodalmi ismertetések, szavallások, színi előadások, ének és zeneestélyek rendezése s azokban való tényleges közreműködése... által" mozdítanák elő az általános kulturálstág és műveltség emelését, ezáltal szolgálva és kielégítve a „nemesebb szellemi szükségleteket." Benka Gyula, — s az általa irányított gimnázium és tanítóképző — 45 adásokon a képzős növendékek cselekvően részt vettek. Színvonalas évig volt a Kőrösök vidékének szellemi központja. Mint a nép ügyeinek elhivatott szószólója 1908-ban bekövetkezett nyugdíjazása után is fáradhatatlan munkával és hasznos tanácsaival szolgálta a közművelődés érdekeit. Hiszen kultúrpolitikai elképzelései a délalföldi agrárszocialista mozgalom fellendülésével, a hamu alatt izzó forradalmi eszmék terjedésével a beteljesülés felé közeledtek. IV. A munka tényleges végzését és eszmei irányítását azonban ekkor már egy dinamikus, friss erő, Benka tanítványa: KRECSMARIK ENDRE, a tanítóképző haladó szellemű tanára — az archeológiai tudományos irodalom által ma is megbecsült akkori szarvasi kutató — vette át. A képző tanári testülete Krecsmarik ösztönzésére komoly társadalmi kezdeményezést indított el. A szarvasi „népoktatási intézetek tanerőitől támogatva" 1908 januárjában Szabad Lyceumot alakított. A századforduló után ugyanis országszerte kibontakozott és intézményessé vált a népművelés. Létrejöttében szerepet játszott a kapitalizmus stabilitásának megbillenése és a munkásmozgalom erősödése. Ez kényszerítette arra az államot, hogy ellensúlyozásképpen népművelési intézményeket szervezzen. Az uralkodó tőkéseknek sajátos osztályérdeke fűződött a tömegek tudatának burzsoá ideológiai befolyásolásához. A Szabad Lyceum megszervezése országszerte a tudományok népszerűsítésének jelszavával történt, általában azonban nem az egész nép, hanem csak a polgárság kulturális színvonalának emelésére törekedett. Szarvason e közművelődési intézmény megalakításában — ahogyan az egykorú írásokból olvashatjuk — „a társadalmi együvétartozás, a műveltség közhasznúságának, tehát általánosításának, fejlesztésének és a kulturális erők tömörítésének eszméje" vezette a tanári testületet. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy kéthetenként ingyenes előadásokat tartottak a lakosság, vagyis zömmel az agrár proletáriátus sorsát élő emberek részére. Az előműsorral tették szórakoztatóvá és vonzóvá a Szabad Lyceum előadásait, melyek főként Krecsmarik beszédein keresztül szocialista eszméket is közvetítettek. Nemcsak a cél és a módszer, hanem a tartalom is figyelemre méltó. Az egyik tematika pl. a következő hat előadást tartalmazta: 1. A magyar nép eredetéről és nyelvéről. 2. A kurucvilág költészetéről és zenéjéről. 3. Petőfi hazafias és szerelmi költészetéről. 4. 1848. március 15-éről. 5. A kőszénről és keletkezéséről. 6. Művészeti ismeretek hasznáról. 94