Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Tóth Lajos: Haladó hagyományok a szarvasi ismeretterjesztés történetéből

Ä fenti előadássorozatot Szarvason és környékén Összesen 6400-an hallgatták meg. Némely előadást közkívánatra többször meg kellett ismételni. Joggal hihetjük tehát, hogy a falusi ismeretterjesztés igen komoly helyi hagyománya ez a vállalkozás. Jelentő :sen fejlesztette a lakosság, a dolgozó nép művelődését. A hosszú éveken át rendszeresen működő szarvasi Szabad Lyceumnak tartalmi-eszmei tekintetben is sok haladó — a társadalom fejlődését előmozdító, az emberek gondolkodását formáló — vonása volt. Ügy látszik, hogy az uralkodó osztály inspirációja és a kultúrpolitikai célzatossága ellenére, a viharsarokban kibontakozó agrárszocialista mozgalmak már a haladás irányába kényszerítették a szarvasi Szabad Lyceumot, amit egyébként a dolgozók tömeges részvétele is bizonyít. Krecsmarik Endrét, — ki mint már említettük közel jutott a szocialista munkásmozgalomhoz — politikai tudatosság vezette népművelő és népfelvilágosító, tömegméretű ismeretterjesztésre. — Analógiával élve, amit Vajda Pétertől megvont a sors, Krecsmarik megérhette munkájának kiteljesedését. A Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium vezető tagja, s a művelődésügyek intzézője lett. Utána azonban mint „fő kommunistát" állásvesztésre ítélték. Eredményes és sokoldalú munkájával azonban véglegesen beírta nevét Szarvas kultúrtörténetébe. A fentiek bizonyára elégségesek annak megállapítására, hogy szocialista kultúránkat igen jelentős mértékben gazdagítja és termékenyíti, ha a napjainkban örvendetesen kibontakozó helytörténeti kutatások kiterjednek a kultúra, a művelődés, az ismeretterjesztés történetének és hagyományainak kritikai feltárására is. E szerény feldolgozásból is kitűnhet annak a lenini tézisnek az igazsága, hogy az elnyomott osztályok, a nép művelésének történelmi tapasztalataiban megvannak a demokratikus és szocialista kultúra elemei. Éppen ilyen irányú munkásságuk és hagyományaik alapján jogos büszkeséggel tekinthetünk Tessedik Sámuel és Benka Gyula szívós reformtevékenységére, valamint Vajda Péter és Krecsmarik Endre forradalmi hévvel izzó cselekedeteire, hogy az adekvát történelmi kor és az egyéniségek összefüggéseire utaljunk. Vállalkozásunk értelme és célja is a progresszív láncreakció-szerű fejlődés érzékeietetése, tanulságainak feltárása. A küzdemes múlt szépségeinek áldozatos heroizmusának megmutatásával erőt, lelkesedést, s ugyanakkor hasznos tapasztalatokat is közvetítünk a hagyományfolytató munka továbbvivőinek, azoknak, kik korunkban a szocialista kulturális forradalmunk minőségében más lehetőségeivel élhetnek, vagyis a tudományos ismeretek mai és holnapi terjesztőinek. DR. TÓTH LAJOS FELHASZNALT IRODALOM 1. Tessedik Sámuel önéletírása. Zsilinszky Mihály fordításában, 1873 — Nádor Jenő, 1942.) 2. Tessedik Sámuel: Der Landmann in Ungarn... 1784. — Kónyi János fordításában: A paraszt ember Magyarországban mitsoda és mi lehetne, egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben, 1786. 3. Wellmann Imre: Tessedik Sámuel, Bp. 1954. 95