Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 3. szám - Dr. Virágh Ferenc: Vég-Gyula 400 évvel ezelőtt

VÉG-GYULA 400 ÉVVEL EZELŐTT Ámde tudós módon leírom neked a mi Gyulánkat, Minthogy sok helynél ismeretest» ez a föld. Mert hisz aranyszínű fövényét ver a két Körös árja. Ott, s a város két oldalait köríti. Sőt. e városnak jól épült vára hatalmasb, Mert csak megfeszített szorgalom építi fel.

1 E dicső sorokat — terjedelmes művének részeként — a gyulai polgárok jóvoltából Wittenbergben tanult humanista műveltségű Szikszai Fabricius Demeter olvasta fel 1563 augusztusában hazaindulása előtt, a búcsúzó diákok hagyományos ünnepén. 400 év távlatából nézünk vissza most a gyulai vár körül zajlott életre. Hogyan bontakozott ki és miben állt Gyula törökkori jelentősége? A feudális kiskirályokkal eleinte Temesvárról hadakozó Károly Róbert királytól építtetett vörös tégla vár hadászati jelentősége 1552 júliusa, Temesvár és Szolnok török kézre kerülése után nőtt meg. Ekkor kapta a Vég-Gyula nevet, minthogy — a szeszélyesen szerte kanyargó Fehér- és Fekete-Körös és a terpeszkedő vadvizek között — a hódító félhold hadműveleteinek első vonalába került. Sőt nemcsak a déli Temesvárnak és a nyugati Szolnoknak nézett ellenséges szemmel, hanem támadóra talált a tordai országgyűlésen állammá izmosodott Erdély végvárában, Váradban is. A feudális Magyarország töröktől és Erdélytől nyugtalanított, mélyen lenyúló katlanjának déli csücskén feküdt. Stratégiai helyzete miatt rendkívül előnytelen küzdelem jutott osztályrészéül, mivel a legközelebbi királyi utánpótlásközpont, Kassa, légvonalban is 230 kilóméterre volt. Ennek a megnőtt feladatnak a város régi létesítményű hadi berendezése nem felelhetett meg. Bár a felriadt bécsi udvar 1556-ban szervezte udvari hadi tanácsa nagyobb tervszerűséggel látott hozzá a védőbástyaszerepre kárhoztatott magyarországi védvonal kiépítéséhez, s a magyar országgyűlés ugyancsak ebben az évben törvénybe iktatta (1556:17. tc.) Gyula vára megerősítését. Kapitánya, a felső-magyarországi Bornemisza Benedek három év múlva sem talált semmiféle vigasztalást sorsában. ..Bizony, nagy szükségem volna, hogy én nagyságodat gyakran értesíthetném levelemmel — írta Nádasdy Tamás nándornak —, de igen messze és sok ellenség közt vagyok. A nagyságodnak járó pézt is elküldtem, de Balassi Menyhért (váradi) vitézei útközben elfogták katonáimat, Izabella királynő elé vitték, és aranyaikat elszedték. Ilyen palánkban, mint az orrunk előtt Jánosháza, már 300 török tanyázik. Ha nagyságod látná, mely igen semmivel van ez a ház (Gyula vára), soha végház rosszabbul nem lehet, mint ez van. Harmadnapiglan való golyóbis sincsen, sem tarack. Kegyelmes uram, nincs hiányom katonában, csak volna mit neki fizetni."

2 ' 71