Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Szabó János: Legelőgazdálkodás Békés megyében

réten 9,4 q széna/kat. h. Átlagtermés legelőn 4,7 q széna/kat. h. öntözött legelőn 11,75 q széna/kat. h. tehető Xalajerőgazdálkodás A Békés megyei szakirányítás a rendelkezésre álló műtrágyákat a kezelésbevett öntözött és mintalegelőkön hasznosítja elsősorban. Kat. h.-ként 5 q vegyes műtrágyát juttat a kijelölt termelőszövetkezeteknek, amely féleségenként egységnyi műtrágyában 2,5 q/kat. h. pétisót, 2,0 q/kat. h. szuperfoszfátot és 0,5 q/kat. h. káliumsót jelent. A megyén belüli legelőfejlesztés alapjait a mintalegelők hálózata alkotja. Jelenleg 28 mintalegelő működik 5000 kat. h. területen, ezek közül pl. a Békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet már 60 q széna/kat. h. szénatermést ért el. A mintalegelők központi támogatása Békés megyében jelentős: az 1964. és 1965. évben 5-5 millió forint, tehát 1000 Ft kat. h.-ként. Az állami támogatást a legelőtulajdonos még 300-400 Ft/kat. h. összeggel egész'ti ki. A központi keret szakszerű és csak a legelőre történő felhasználása a további fejlődés záloga. Kívánatos, hogy a rendelkezésre bocsájtott központi keret és a gazdaságok saját lehetőségei még szakszerűbben és tervszerűbben legyenek felhasználva, illetve kihasználva. Megyénkben a legelő talajjavítása eddig 1500 kat. h.-n valósult meg. szarvasmarha 107 360 db A megye ju

h 135 227 db allatsurűsege: ser

ts 572 m d

b A szarvasmarha és juhállomány legelőigénye csak úgy elégíthető ki, ha a rendelkezésre álló anyagi,eszközöket és a gyakorlatban bevált kutatási eredményeket következetesen és szakszerűen használják fel a gazdaságok és társulatok. II. Legelőgazdálkodási kutatások Békés megyében A legelőgazdálkodási kutatás helyzetét a mezőgazdaságra jellemző technikai, üzemszervezési és agrotechnikai fejlődés befolyásolja. A gyakorlat igénye a kutatással szemben kettős: először a rendelkezésre álló adottságok korszerű, termésfokozó felhasználása, másodszor a termés szakszerű és gazdaságos hasznosítása. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésére napjainkig elsősorban a növénytermesztés, a szántóföldi művelés fejlődése és fejlesztése jellemző. Ezzel párhuzamosan, de még mindig a szántóföldre támaszkodva bontakozik ki a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása. Eddigi tapasztalataink alapján érthető, hogy a sokrétű feladatok mellett a legelőre alig, vagy egyáltalán nem maradt energia és lehetőség. Ezért a legelő helyzete a nagyüzemen belül az említett két fő ágazathoz viszonyítva lényegesen alacsonyabb. Az elmondott indokok alapján a legelőgazdálkodási kutatás kettős irányú: Az agrotechnikai kérdések vizsgálata terén: a talajerő-visszapótlás, az öntözés, az ápolás, a növényállomány javítása. A legelőhasználat ésszerű megoldása Kutatásaink nagyüzemi keretek között is folynak. Az eddigi eredményeink fel-' hívták a figyelmet arra, hogy akkor helyes és eredményes az ősgyepek módszeres és 16