Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 1. szám - Szabó János: Legelőgazdálkodás Békés megyében

tudományos vizsgálata, ha szinte végtermékig követjük (hús, tej, gyapjú stb.) agrotechnikai tevékenységünk útját. Tapasztalataink szerint a legelőknél a beavatkozás, különösen talaj erőpótlás vonatkozásában gyorsan és nagy eredménnyel jár, ami nem mindig valósul meg a végtermékben és az állattenyésztésben a nem eléggé szervezett, nem eléggé tudatos hasznosítás miatt. Ilyen megfontolások alapján az agrotechnikai tényezők és a legelőhasznosítás összefüggéseit mindig együtt vizsgáljuk, arra törekedve, hogy a legelő az általunk tervezett idényre (150-160 nap) a mezőgazdasági üzem, vagy legelőtársulat részére folyamatos, jóminőségű takarmányt adjon. Mivel Békés megyében a tenyészidő alatt lehullott csapadék mennyisége még kedvező feltételek mellett sem elég a folyamatos gyepnövekedés biztosítására, (pl. 1965^ben a tenyészidő alatt 434 mm eső esett) öntözésre feltétlenül szükség van. De szükséges, hogy a természetes csapadékkal is sokkal nagyobb gonddal, szakszerűbben gazdálkodjunk, mert az; öntözés csak ennek okszerű kiegészítésére szolgál. A legelők kezelésbevételét mindig legelőhaszinálati, és az ezzel összehangolt agrotechnikai terv elkészítése előzze meg. Az előzetes terv alapján az üzem teherbíró képessége szabja meg a kezelésbevétel mértékét. Kutatási tapasztalataink alapján a teljesen összehangolt agrotechnika és hasznosítás hozta az általunk várt legjobb eredményt. Minden, a legelő rovására elhagyott agrotechnikai tényező (trágyázás, ápolás, megkésett öntözés) az egész munka és befektetés eredményét veszélyeztette. Legalább ilyen következményekkel járt a hasznosításban indokolatlanul tett engedmények bármelyike is. (Pl. a késői kihajtás, a kiegészítő takarmány elhagyása, a kaszálás indokolatlan elhúzódása, elvénült állomány legeltetése, valamint a legelő megkésett beteleltetése.) Agrotechnikai céljaink közé tartozik az ősgyep összetételének folyamatos javítása is. (Műtrágyázással, felülvetéssel stb.) Az ősgyepek kezelésbevételének sorrendjét a gazdaság üzemi érdeke szabja meg. Pl. majorközei, vagy a legelő összetételének és talajtani adottságainak kedvező, vagy kedvezőtlen volta. A helyi ismeretek birtokában és a talajtani vizsgálatok javaslatai alapján a legjobb minőségű terület bekapcsolása a leggazdaságosabb. Békés megye éghajlata száraz és szélsőséges jellegű, ahol általában a csapadék értékesülése rossz, így a talajerő-visszapótlás a legelő talajadottságától, állományától, öntözhetőségétől függ. Ugyanis a belterjesség gazdaságossági határát annál hamarabb elérjük, minél rosszabb a legelő éghajlata, talaja és fekvése. A talajerő-visszapótlás rendszerénél, - eddigi kutatásaink alapján - a legelő állományára károsabb volt az egyoldalú nitrogén műtrágyázás, amely a pillangósok viszszafejlődését eredményezte néhány év alatt. Ezzel szemben a növényi táparányok helyes biztosítása, megfelelő műtrágyázás révén a legelő, vagy a gyep termését és annak minőségét is kedvezően befolyásolja. (A foszfor használata a pillangósok megjelenését segíti elő.) Öntözés Az öntözési mód helyes megválasztása a gazdaságos legelőöntözés egyik tényezője. Egyenletes terepen, kötött talajokon a felületi öntözési mód kívánatos, de egyegy kedvező fekvésű, jó rétiperjés, réticsenkeszes, herés összetételű kisebb egység esőztető öntözése, intenzív hasznosítással együtt (pl. tehenészet esetében) megfelelő eredményt adhat. r MöGror.ös'-y .TAXOS Ápolás Városi Járác; Könyv,. r Az ápolás agrotechnikai fontossága mindenik leg&lőnérjelentkezik Feladata az GYULA