Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - SZEMLE

leszthetők". A megyénkbeli helytörténeti kutatás legfontosabb feladata is az, hogy a két kötet útmutatásai alapján feltárja a Viharsarok parasztságtörténetének eddig jórészt csak elnagyoltan érintett kérdéseit. Ami eddig nem egyszer a helyi sajátosságok iránt érzéketlenül, az országos sémát másolva folyt, azt ezután differenciáltabbá, dialektikusabbá kell tennünk a helytörténeti feldolgozásokban is. DR SZABÓ FERENC BATTONYAI VÁLLALKOZÁS A TÖRTÉNELMI VALÓSÁG VONZÁSÁBAN (Battonyai Füzetek) A társadalmi élet gyökereit és hagyományait — a kutató ember számára — nagy öröm felfedezni, még inkább azt másokkal felfedeztetni. Ezért vettük és vesszük örömmel kezünkbe a Battonyai Füzetek, formájában szerény, de tartalmában annál gazdagabb köteteit. A Battonyai Füzetek és íróik érdeme, hogy a szűkebb ,,haza", a táj és népe valóságos megismerésére törekednek. Programnak is beillik a kötet szerkesztőjének Takács Lászlónak gondolata — aki helyesen azzal a nézettel polemizál, hogy falunak nincsen különösebb története — „téves ez a nézet, hiszen a legkisebb község is szép történelmi múlttal rendelkezik, legfeljebb csak nem lud a köztudat arról". A helytörténet kutatásával éppen azt lehet bizonyítani: „hogy hogyan illeszkedik bele nemzeti történelmünk haladó periódusainak sodrába a szülőföld is."! A battonyaiak valóságérzéséről tanúskodik, hogy a már nem „eleven", vagy csak részben ható múlt feltárásával hogyan lehet és kell a múltat, a jelent és a jövőt történelmileg összefűzni. A történelmi és társadalmi valóság régi és új folyamatai hogyan oldódnak fel a mában, a magasabbrendű szocialista szintézisben. A kutatók lelkes gárdája a konkrét valóság feltárását nem csupán az ügy iránti szeretetből végzi, hanem eredményeiket felhasználható, alkalmazható, tehát gyakorlati produktumnak tekinti. A Battonyai Füzetek írói tudományos igénnyel lépnek fel, miközben relatíve széles körben tekintenek szét tájuknak, környezetüknek és népük életének horizontján. Mindez az eddig megjelent kötetek tartalmából és a tervezett további tanulmányokból egyaránt kitűnik. íme a példák: Takács László: Battonya község helytörténeti dokumentációs anyagának felhasználása az oktató-nevelő munkában; Heszler József: Battonya természetföldrajzi vonatkozásai; Dr. Gazda» László: Battonya régi térképei; Púja Frigyes: Battonya felszabadulása és az MKP helyi szervezetének harca 1948-ig; Dr. Szabó Ferenc: A battonyai részesmunkások helyzete a századfordulón; Aranyi Sándor: Battonya talaj- és növénytermesztési viszonyai; Jaksity Iván: A szerbek letelepedése Battonyán; SzaIai György: A bölcsőtől a koporsóig. Csak sajnálhatjuk, hogy nincs alkalmunk mindezekkel igazán és érdemben foglalkozni, bár a témák önmagukban igényelnék azt. De recenziónknak nem is ez a célja elsősorban, hanem az, hogy e tanulmányokban rejlő és általánosítható tapasztalatokkal foglalkozzunk. A sorozat meggyőz bennünket arról, hogy a kutatók nem csupán a község történetének horizontális, kronologikus bemutatására törekednek, hanem társadalmi keresztmetszetét adják az emberalkotta tájnak. Ebből a szempontból kiemelhetők a társadalomtörténeti, néprajzi és a nemzetiségtörténeti tanulmá89