Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - SZEMLE

nyok. Tervezik kultúrtörténeti és szociográfiai kötetek megjelentetését is. A füzetek módszeréről Közismert tény az, hogy a helytörténet problematikájával már igen sokan és igen sokszor foglalkoztak (Békési Élet 1. sz.). Meggyőződésünk, hogy mégsem eleget, legalább is a valós eredmények nem mindenben tükrözik ezt. Nos, ha ez így igaz, akkor jelentősnek és követendő példának tartjuk az olyan dolgozatokat, amelyek megközelítik az ideális célt és e speciális munkával szemben támasztott követelményeket. A Battonyai Füzeteket ilyennek tartjuk. Melyek ezek a követelmények? A kutatás tematikussága, szisztematikus rendszere. A tárgy elsődlegesen induktív megközelítése, sokoldalú elemzése, a vizsgált tények vagy tényezők ellentmondásainak feltárása, összehasonlítása stb. És ami el nem hanyagolható: a tények beágyazása a tágabb környezetbe — legyen az földrajzi, mint például a Heszler-féle tanulmány, vagy társadalmi, mint például dr. Szabó Ferenc értekezése stb. És még valami: el kell kerülni a sematizmust, fel kell tárni a valóságot kendőzetlenül, de kutatói lelkiismerettel rendszerezve! Igen szép példája ennek Púja Frigyes tanulmánya is. így és ezáltal az egész sorozat analízis ahhoz, hogy később még igényesebb, még szervesebb község-monográfia születhessék. E kötetek forrás jelleggel bírnak. A helytörténet egyik legfontosabb feladata éppen az is, hogy a még meglevő „fehér foltokat" kitöltse, az igazán fontosakat közismertté tegye. Aranyi Sándor munkáját a battonyai talaj és növénytermesztési viszonyokról hézagpótlónak tekinthetjük, mert nem csupán regisztrál, hanem a mezőgazdaság gyakorlati feladatához is értékes útmutatást nyújt. De érdemben idetartozik dr. Szabó Ferenc, Púja Frigyes, Jaksity Iván munkája is. A helytörténeti értekezések pedagógiai szempontból is hasznosíthatók. Amikor ma az oktató-nevelő munka sokoldalúságát hangoztatjuk és kívánjuk, akkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a helytörténeti munkák alkalmasak ahhoz, hogy a fiatal nemzedék ne csak ismeretekben, hanem valóságos érzelmi, — tájhoz, környezethez kötődő —, hagyományokban, jeles vagy éppenséggel negatív példák összevetésén nevelődjék, formálódjék. Érdeme a battonyaiaknak, hogy munkájukat így is fogják fel. Mindezek mellett tévedés volna azt hinni, hogy az érintett dolgozatoknak ne lenne kritizálható oldala, amit fölemlíthetnénk. Például és csak vázlatosan: következetesebben törekedni a: összehasonlító módszer alkalmazására, a „beágyazásra". Lehetne, sőt szükséges is a jövőben a kötetek szemléletességén is javítani, több eredeti dokumentációval. Fontos a pontos és részletes forrás-megjelölés (nem találjuk azt a Púja tanulmányban, a néprajzi tanulmányban). A visszaemlékezések adói, adatközlők, a mesélők is források! Ezek a megjegyzéseink azonban érdemben nem érintik a fentebb mondottakat, azt, amiért jelentősnek ítéljük az efféle törekvéseket. A kísérlet miatt, a hagyományok feltárása, a valóság jobb megismerése miatt. E nemes „művelés" nélkül — úgy véljük — nem, lehet igazán a mát sem és a jövőt sem kimunkálni a maga sokoldalúságában. És ez a Battonyai Füzetek jelentősége. Várjuk a további köteteket, hogy haszonnal forgathassuk. FANCSOVITS GYÖRGY 90