Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - VITA - Dr. Szabó Ferenc: A helytörténeti kutatás helyzete és gondjai Békés megyében

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS HELYZETE ÉS GONDJAI BÉKÉS MEGYÉBEN A társadalmi tudományok elmélyült, rangos művelésének és nyomukban a nagy tudásanyagra épülő, korszerű eszközökkel dolgozó ismeretterjesztésnek kiemelkedő szerepe van a tudatformálásban, népünk szocialista szemléletének elmélyítésében. A helytörténeti-helyismereti kutató-, feldolgozóés népszerűsítő munka helye és szerepe ebben a tekintetben még nincs megnyugtatóan tisztázva. Gyakran előfordul, hogy sokan nem ismerik fel, milyen nagy lehetőségeket, más módon csak kis részben pótolható erőforrásokat hagynak figyelmen kívül, ha lényegtelennek tartják a helyi hagyományokat, a lokális adottságokat és energiákat. A megalapozott város- és községfejlesztési tevékenység, a tanácsi munka további szélesítése enélkül el sem képzelhető. Éppen ezért örömmel és sok tekintetben egyetértéssel kell olvasnunk Sass Ervin lényeglátó cikkét a Békési Élet első számában, a megyénkbeli helytörténeti kutatás eredményeiről és továbblépésének feltételeiről. Mondanivalómat — a cikkel elindult, s bizonyára eredményes vita érdekében — azokra a problémákra korlátoztam, amelyekről eddig vagy egyáltalán nem, vagy nem súlyukhoz mérten szóltunk, s amelyekben szükséges volna — az egységes álláspont közös kialakítása után — a bizonyos mértékű változtatás is. Országos helyünk, rangunk s amire ez kötelez Nem kétséges, hogy a helytörténeti kutatás 1954-ben kezdődött országos megélénkülése óta, s különösen 1957-től számlítva, Békés a legtöbb ilyen jellegű kiadványt produkáló megyék közé tartozik, s messze megelőzi szomszédait. Csongrádban, Bács-Kiskunban pl. gyakran emlegették és emlegetik követendő példaként a kutatók a megyénkbeli tanácsok és más kiadásra vállalkozó szervek áldozatkészségét. Tény, hogy Békés megyében évente nemegyszer 6—7, sőt néha ennél is több helytörténeti mű hagyta el a nyomdát, 75