Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Sonkoly Kálmán: Az orvostudomány és a vallás

jelentős technikai gyakorlatra és tapasztalatra tettek szert. (A tűz használata, a kerék és a csónak felfedezése, a háziállatok megszelídítése, az első fémeszközök alkalmazása stb.) Ez az időszak történelmileg az őskommunizmus korszakának a végére esik. Ezen jelentős felfedezések ellenére az emberiség akkor még igen nehéz életviszonyok között élt. Az ásatásokból származó csontleletekből tudjuk, hogy az ősembert nagyon súlyos betegségek gyötörték. A nyomorúságos viszonyok természetesen nagyon megnehezítették a betegekkel való bánásmódot és a betegek ápolása a létért való küzdelem közepette sokszor megoldatlan feladat volt. Ez egyes primitív népek erkölcsi normáiban is tükröződik, akiknél nem volt bűn a betegek és öregek megölése. A betegek gyógyításának első tapasztalatai diétás jellegűek voltak. Hippokratész, az ókor híres görög orvosa erről i. e. öt évszázaddal, így ír: „Tény, hogy az embereket a puszta szükség kényszerítette az orvoslás tanulmányozására, mert a beteg embereknek más életmódra van szükségük, mjint az egészségeseknek ... Az ember észrevette, hogy a túl nyers táplálék, amelyet az emberi test nem képes feldolgozni, fájdalmat, betegséget és halált okoz, míg a test által felvehető ételek megerősödést, növekedést és egészséget hoznak létre". A diétás rendszabályokon kívül a primitív népek jól értettek még sebek ellátásához, törések helyretételéhez, valamint a szülészethez is. Ezen orvosi ténykedések kezdetén is megtaláljuk a mai orvostudomány kutatásának három fő vonalát: 1. tapasztalatok gyűjtése megfigyelések útján, 2. az észlelt jelenségek magyarázatának keresése, 3. mechanikus, vagy sebészi megoldás keresése ott, ahol ez kínálkozik. Ez a hárorr( törekvés végighúzódik minden korok orvosi ténykedésein, ha nem is érvényesül mindig és mindenütt egyforma intenzitással. A fent elmondottak ellenére az orvostudomány kezdetére nem mondhatjuk azt, hogy ez már tudomány volt, inkább gyakorlat, mesterség, amelynek forrása a tiszta, minden befolyástól mentes empíria. A befolyástól való mentességet azért kell kihangsúlyoznunk, mert ebben az időszakban még nem volt ismeretes a vallás. A tudomány kezdeti lépéseinek kora összeesett a vallás keletkezésének a korával. Ebben a korszakban a termelés gyakorlatából párhuzamosan születnek meg a helyesen és helytelenül levont következtetések. A termelés során helyesen levont gyakorlati tapasztalatokból nőttek ki a tudományok, míg a tapasztalatok hamis értelmezéséből nőtt ki a vallás. A marxista filozófia ezt úgy fogalmazza meg, hogy a vallás az anyagi világ torz tükrözése. Ez persze a vallás keletkezésének csak egyik gyökere: az ismeretelméleti gyökér. Az orvostudományban is a tudomány és a vallás kezdetei egymás mellett jelentkeztek. Amikor az ember hideg vizes borogatást rakott a gyulladt testrészre, ez helyes eljárás volt, tudományosan indokolható. De amikor ezt a borogatást arra a letört nyílra rakta, amelynek a hegye a gyulladást okoztja, ez már vallásos nézet volt, mert ezzel a sérülést okozó nyíl rossz szándékait akarták lelohasztani. A vallás és tudomány (így az orvostudomány) ellentéte éppen abban van, hogy ugyanazon tényezőkből gyökeresen ellentétes következtetéseket 68