Békési Élet, 1966 (1. évfolyam)

1966 / 2. szám - Dr. Borbola József: A cukorbetegek gondozásának jelentősége

séken keresztül a vizelettel. Miközben a vér és a szövetek cukortartalma a normálisnál (80—120 mg százalék) lényegesen nagyobb (150—500, sőt 1000 mg százalék is), a szövetek mégis éhség állapotában vannak. A cukorbeteg szervezetében tehát aránytalanság van a rendelkezésre álló és a felhasználódó cukormennyiség között, — a szervezet több cukorral rendelkezik, mint amennyit el tud égetni. Zsírokból és fehérjékből is cukor képződik, mely szintén felhasználatlanul marad. A zsírok fokozott égése folyamán közti termékek szaporodnak fel, melyek előidézik a cukorbaj életveszélyt jelentő súlyos szövődményét, a ketosist vagy acidosist. Ezt a súlyos állapotot a cukorbeteg feltűnő szomjazása, szájszárazsága, aceton szagú lehelete és a vizeletében a cukor kimutathatósága mellett a ketontestek, aceton, ecetsav megjelenése és kimutathatósága jelzi. A cukorbetegség felismerése legtöbbször nem nehéz. Legfontosabb, hogy az orvos gondoljon cukor baj lehetőségére is, és ekkor egyszerű vizeletvizsgálattal, majd szükség esetén vércukor-vizsgálattal, a cukorbaj felismerhető. Ha valakinek a vizeletében cukrot találnak, az viszont még nem jelent minden esetben cukorbajt. Ennek tisztázása a beteg érdekében nagyon fontos, nehogy felesleges diétás megkötöttségekkel sújtsuk esetleg évekig a beteget, vagy elmulasszuk a már lappangva meglevő cukorbaj korai kezelését. A cukorbaj gyógyításában, mint a legtöbb betegségnél, nagyon fontos a korai diagnózis. Enyhe, korán felismert cukorbajt sokszor csupán diétával, fogyókúrával meg is lehet gyógyítani. A gyógyítás legfontosabb eszköze a diéta. Ennek lényege a cukor és cukorral készült ételek (méz, lekvár, fagylalt, édes-tészták) teljes elhagyása és az egyéb szénhidrát tartalmú, főleg lisztes ételek mérés szerinti fogyasztása a tűrőképességnek megfelelően. Amennyiben a cukorbeteg anyagcserezavara olyan fokú, hogy napi 200 g szénhidrátot tartalmazó étrend mellett is vizeletével cukor ürül, vércukorja magas, akkor a diétás kezelést tabletták adagolásával (Bucarban, Oradian, Oterben) egészítjük ki. Ha ezek is elégtelenek, vagy hatástalanok, akkor insulin injekciók naponkénti adásával rendezzük az anyagcserezavart. A világ minden részén szaporodóban levő cukorbetegek miatt az Egészségügyi Világszervezet diabetes szakértő bizottságot hívott össze Genfben. Ez a 10 tagú bizottság 1964. novemben 23—30-ig ülésezett és benne Magyar Imre professzor révén Magyarország is képviselve volt. A bizottság többek között a cukorbaj kezelési elveivel is foglalkozott és a következőket állapította meg: 1. A kezelőorvos első kötelessége, hogy a cukorbeteget megnyugtassa arra nézve, hogy további élete nem különbözik az egészséges ember életétől. 2. A kezelőorvos kötelessége bevezetni a beteget a betegségével kapcsolatos szükséges ismeretekbe (diéta, insulin, injekciózás, sterilizálás, tabletták rendszeres szedése stb.). E feladatot megoszthatja megfelelő diétás és ápoló személyzettel. Ki kell tanítani a beteget, hogy az felismerje hypoglycaemiáját, kontrollálni tudja cukorürítését, észrevegye a vizeletében megjelenő acetont (ha megfelelő reagensek rendelkezésére állanak), megértse az állandó kontroll szükségességét, és helyesen tudja értékelni vizsgálati leleteit. 3. Megfelelő kezeléssel el kell érni a cukorbeteg munkaképességé39