Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1935
4 gyarország nagy részét elfoglaló Tisia-hegytömeg, az u. n. «Orientalisches Festland», vagy «median mass». Erre az időre kell tennünk a magyar föld születésének kezdetét, mert ezután is elborította még ugyan időnként a kiemelkedő Tisiát a tenger, de legnagyobb része a mély tengerekből egyszersmindenkorra kiemelkedett A Tisia e korban a spanyolországi mezetához hasonló külsejű lehetett és tájképileg a maival épen ellenkezőt mutatott, hiszen akkor a mai medence helyén épen kiemelkedő sziget alakjában állt, amelynek partjait a tenger hullámai nyaldosták. Felszínén folyók koptatták a Tisia tömegét, de e folyóknak iránya épen ellenkező volt, mint a maiakénak, t. i. a fennföld belsejéből a szélek felé folytak és a környező tengerbe vitték hordalékaikat. Ám a föld részei, akárcsak napjainkban, akkor is állandó mozgásban voltak, egy részük süllyedt, a másik emelkedett, amiként napjainkban is Fíollandia állandóan süllyed, Skandinávia pedig emelkedik. A Tisia pusztulása és süllyedése következtében előrenyomult dél felől a tenger és területünket újra csaknem teljesen beborította. A tengerből lerakodott kőzetekből következtetve a víz néhol a 2000 méteres mélységet is elérhette s így érthető, hogy a Tisia karboniumi őskőzetét néhol többszáz méteres mészkő- és dolomit-tábla borította be köpenyszerűleg. Ekkor alakult ki a különálló földrajzi tájegységet képviselő magyar föld. Mert: «a magyar államot a nemzet teremtette meg, a magyar «ország» ellenben azon események által keletkezett, hogy a triász-tengertől borított karboniumi hegyrendszerek területéből kihasadt egy kemény tömb». Sokkal gigantikusabb erők alakítót-
