Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1935
A magyar Alföld kialakulása. Hosszú időn keresztül a magyar Alföld keletkezése a geológia legvitásabb kérdései közé tartozott, olyannyira, hogy még most sem teljesen egységes a kutatók véleménye. Mindez érthető, ha az Alföldet összehasonlítjuk valamely hegyvidékünkkel. A hegyek között járva mély szurdokvölgyben vagy vízmosásban — mint nyitott könyvben szemünk elé tűnnek régmúlt geológiai korszakok emlékei. Néha jelentős vastagságban tanulmányozhatjuk a régi tengerből lerakodott állatvázakból álló kőzetet, vulkáni hamut, évmilliókkal ezelőtt lezajlott erupcióknak maradványát. Ezzel szemben az Alföld sík területén napokig járhatunk és folyton csak ugyanazt a geológiai legújabbkorfoan lerakodott anyagot találjuk. Mindazt, amit az Alföld altalajáról tudunk, csaknem kizárólag az ártézi kútfúrásoknak köszönhetjük. Ezek segítségével átlagosan mintegy 2000 méter mélységig ismerjük az Alföld medencéjét kitöltő üledékes kőzeteket. Természetesen fontos, hogy ismerjük ezeket, mert csak a kőzetminőségek és a bennük található állati maradványok nyújtanak útmutatást arra vonatkozólag, milyen körülmények között történt a lerakódás és mikor ment az végbe. Geológusaink legnagyobb részének ezidőszerint az a véleménye, hogy a mai Magyarország középső részének két korszaka volt: egy fennföld-korszaka és egy medence-korszaka s az utóbbi napjainkig fennáll. Hogy azonban e két korszak kialakulását végigkísérhessük, gondolatban vissza kell térnünk millió és millió évvel ezelőtti időkbe, a kőszén- vagy carbon-korszakba. A föld izzón-folyó, acélrugalmasságú anyagán mintegy úszó, hatalmas, szilárd kontinens-őstömbök közül különösen az afrikai óriási nyomást gyakorol a plasztikus alzatra, úgyhogy a mai Európa területén hatalmas ráncolódások indultak meg, amelyeknek eredményeképen kialakultak az u. n. carboniumi hegyrendszerek. Németország, Franciaország és Anglia földje kevéssé alakult át a későbbi időkben, úgyhogy rekonstruálni tudjuk ezeknek a karboniumi hegyrendszereknek maradványait. Származásiam alapon kimutatható, hogy a Szudeták, Szászország és Thü- ringia, a Rajnavidék, Schwarzwald, a Vogézek és Ardennek és Közép-Anglia hegyei egy nagy karboniumi hegyrendszernek, az u. n. «Variscusi» hegyrendszernek maradványai. Ennek a va- riscusi láncolatnak egyik keleti jelentős tömbje volt a mai MaI.
