Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1934

4 man Ottók tiszta magyar nyelvén beszélt hozzájuk. Tömören, velősen szólt; a lényegest néhány szóban összefoglalta s úgy sajáttíttatta el tanítványaival. Kerekded, befejezett egész volt minden órája s aki figyelemmel vett részt a közös munkában, annak otthon alig volt tanulni válója. Természetrajzi tanítása nem állott csupán ismeretközlésben; a természet iránti érzék felköltése irányította magyarázatait s a természet szépségeinek s a benne mutatkozó célszerűségnek föltárásával a tanulók val­lásosságát is igyekezett mélyíteni. Tanítványai őszinte szere­tettel vették körül s hálásak iránta meglett korukban is, mint a diák-találkozókon évről-évre tapasztaljuk. Kartársai is szerették, becsülték, tisztelték. Kedves mo­dora, mindenkit megértő jó szíve váltotta ki mindnyájunkban ezeket az érzelmeket. Tudtuk, hogy az ő kedves egyéniségében van tanári karunk szinte páratlan egyetértésének tegyik forrása. Mindenkihez volt egy-'egy szíves szava s a vele való társalgást kedvessé tette jóízű humora s anekdótázó készsége. Nyugodt­ság, megfontoltság, határozottság, komoly vallásosság, erős nem­zeti érzés tette egyéb jellemvonásain kívül vonzóvá egyéniségét nemcsak kartársai közt, hanem a társadalomban is. Ifjabb évei­ben sokat megfordult a társaságban, később kissé félrevonult s inkább a vadászat kötötte le érdeklődését. Fáradhatatlan, kitartó, biztosszemű és kezű vadász ma is, lelke a természetet szerető szűkebbkörű társaságának. Jéger József voltaképen nem vált meg iskolánktól, gyakran fölkeres bennünket. Meleg szívvel kívánjuk, hogy derűsek le­gyenek és nagyon soká tartsanak nyugalmának évei s tartsa meg továbbra is szeretőiében iskolánkat, amelyhez elválaszthatatlan szálakkal fűzik értékes munkásságának emlékei. II. A munkáltató természetrajztanítás. Korunk számos új pedagógiai jelszavával együtt lépten- nyomon hangoztatni halljuk laikus és szakkörökben: >«Az önte­vékenység útján az önállóság felé». Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy a tanuló önálló, egyéni megfigyelő és kísérletező mun­kásságát a legfokozottabban igyekszik a tanár igénybevenni és a benne szunnyadó képességeket a tanítás céljára felhasználni. Iskolánk áldozatkészsége nálunk lehetővé tette, hogy a termé- szetrajzi oktatásban megindulhasson a munkáltató tanítás. Az utóbbi években némileg növekedett a természetrajz iránt való érdeklődés, úgyhogy a régi «mesefárgy»-ból a többi tantárggyal egyenrangúvá kezd lenni. Sajnos azonban, még nem tartunk ott, hogy valóban egyenrangúnak tekintsék s ezt bizonyít­ja az is, hogy természetrajz címen növénytant, állattant; IV-ben vegytan, ásványtan cím alatt kristálytant, kőzettant, geológiát, stb. is kell tanítani. Holott talán felesleges is megemlíteni, ép-

Next

/
Thumbnails
Contents