Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1918

4 lagos román üldözés tárgyában; b) a júniusban tartott érettségi vizsgálatra kormánybiztost küldöttek ki. Hivatalos látogatást a VKM. ur 178,950/1918. sz. leirata alapján dr. Vass Bertalan nagyváradi tanker. főigazgató ur vég­zett intézetünkben 1919. március 11., 12. s részben 9. napján. Tapasztalait közölve elismerését nyilvánította munkánk fölött. A tanári kar katonai szolgálatot teljesítő tagjai: Székely Vilmos, dr. Czinkotszky Jenő, Lauiovics Ferenc, Vidovszky Kál­mán visszatértek iskolánkba; dr. Czinkotszkyt kormányzóbizottsá­gunk 1918. december 19-én rendes tanárnak választotta. Bánszky György óraadó és Schneider Mihály h. tanár szeptember végén eltávoztak ; az előbbi helyét a r. vallástanár visszaérkezéséig Sze- berényi Gusztáv rendes és Hrivnyák János s. lelkészek, az utób­biét az iskolai év végéig Turic Kájusz tanárjelölt töltötte be. A megszállás miatt husvétkor Budapesten rekedt Kilczer Gyula r, és Fleischer Gyula h. tanár óráit Loykó írén besztercebányai áll. leánygimn. és Saguly József eperjesi ev. főgimn. tanár látták el az isk. év befejezéséig. Gally János énektanárunk, ki három év­tizeden át igen szép eredménnyel tanította az éneket, őszinte saj­nálatunkra lemondott. Glacz Mihály r. kát. hitoktató helyét Beöthy György s. lelkész foglalta el. — Iskolánknak 1914. óta nyugal­mazott tanára, Majoros József 1918. december 7-én meghalt; őszinte fájdalommal kisértük végső útjára. Növendékeink vallásos és hazafias érzületét gondosan igye­keztünk ápolni a nehéz időkben. A templomi és ifjúsági istentisz­teleteket rendesen látogattuk; május 31-én deprekációt tartottunk. Március 15-én Laurovics kartárs mondott alkalmi beszédet. Tanulóink magaviseletén nyomott hagyott a világháború s 'a zavaros politikai és társadalmi állapotok: nehezebben voltak fé- kezhetők s bizonyos nemtörődömség vett erőt rajtok. A diákszak­szervezet nem alakult meg; 4—5 u. n. bizalmin alig akadt igazán hive s ezek sem léptek föl aggressziv módon. Az I. félév végén 24.5°/0 volt szabályszerű s 1.3% a kev. sz. sz.; a jó magavise- letüek az év végén 77%-t tettek ki (a múlt évben 83.1%-t). A tanulmányi állapot megérezte a már említettem körül­mények súlya mellett azt, hogy ismét idegen helyiségekben (áll. elemi iskola) szorongtunk s nélkülöznünk kellett könyv- és szer­tárainkat; de tanulóink szorgalma sem volt kieiégitő. Az 1. félév végén 47.6, az év végén 30.9o/0 bukott meg, 10.7% osztályismét­lésre utasítva. A nyilvános és magántanulók közül jeles 9-36°/°, jó 22-45, elégséges 39 71%; a haladók 71-52%-ot tettek ki s az eredmény 1'60%-al a múlt évi mögött marad. A bejáró leányta­nulók általában szorgalmasok voltak s kitűntek a VT, VII. és VIII. osztályosok. A tanulók egészségi állapota kivált az I. félévben nem volt kedvező. A spanyol-járvány több tanulót döntött ágyba s két ál­dozatot követelt; két jó viseletű, szorgalmas növendékünket, Fejes Árpád III. és Sturza Aurél VI. o. t. ragadta el. A sok mulasztás (13,631 óra) oka a hiányosabb táplálkozásban s a lábbeli beszer­zésének nehéz voltában is keresendő. Egy tanulóra 34-8 óra esett. Növendékeinket könyvekkel, füzetekkel, rajzpapirossal segí­tettük, de az államsegélyeknek a megszállás alatt történt elma-

Next

/
Thumbnails
Contents