Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
91 Freyer oratoriáját, Cicero leveleit és beszédjeit és Justinust végezte, aztán földrajzot és Wolff szerint aritmetikát tanúit. A hetedik osztály (poéták) a poesisen kívül Ovidiussal, Vergiliussal s Horatiussal foglalkozott. A nyolcadik osztály (Graeca) újonnan állíttatott fel s főtárgya a görög nyelv (a Goleriano-Waleriana grammatica szerint) az új testamen- tom, Lucianus és Wolff számtana volt. A kilencedik osztályban (logikusok) Baumeister logikáját s ontológiáját és a matematikát tanították. Végül még a felsőbb tudományokat tanuló diákokat három tanár tanította. 1. A philologia tanára egyetemes történetet, héber és görög nyelvtant, római, görög s zsidó régiségeket és hazai történetet adott elő. 2. A philosophia tanára logikát, metaphysikát, tiszta mathematikát, arithmetikát, geometriát, trigonometriát, kísérleti fizikát, gyakorlati philosophiát s alkalmazott mathesist azaz: astronomiát, földrajzot és chronologiát tanított. 3. Atheologia tanárának tárgyai voltak: theologia dogmaticoelenchtica, catechetica s morális, egyháztörténet és szónoklási módszertan.381 Ezen ta'nterv érvényes volt Erdély összes ref. iskoláiban. Azért találkozunk vele a marosvásárhelyi kollégiumban is. Tudjuk, hogy a sárospataki iskolának földönfutóvá lett tanárai és tanulói a gyulafehérvári üres kollégiumot foglalták el (1672.). De 1716-ban innen is el kellett bujdosniok azoknak, akik még nem tértek volt vissza Patakra. Vagy harmincán elmentek Marosvásárhelyre, ahol III. Károly bekebelezte őket a régi vásárhelyi iskolába, amely ily módon kollégiummá lett (1718.). A kolozsvári kollégiumban egymás után felállították a harmadik, majd 1733 után a negyedik tanári állást, ez utóbbit a jogi és a politikai tudományok előadására. Ezen tanszékre megválasztották a híres tanárt Huszti Andrást. A többi tanárok közül az egyik theologiáí, a másik philosophiát és a harmadik történelmet adott elő. A litteraria ccmmissio tanterve természetesen itt is érvényesült és pedig abban is, hogy a jogi tanár számára előírta a polgári és hazai jognak, a hazai történelemnek és a természeti jognak tanítását.382 Ha a magyarországi és az erdélyi ref. iskolák XVIII. századbeli fejlődését nézzük, azt találjuk, hogy a paedagogiai realismus itt is terjedett, de a humanistikus paedagogiai irány makacsabbúl és tisztábban tartotta magát bennük, mint az ev. iskolákban. Az evangélikusoknál a pietismus mégis csak jelentékeny lépést jelentett a paedagogiai realismus útján és ezen irányzat a század vége felé a rationalismus befolyása alatt még jellegzetesebb alakot öltött, különösen a természettudományok fel381 p Szathrnáry K. i. m. 182—188. 1. és Koncz I. i. m. 572. sk. II. P. Szathrnáry K. i. m. 188. 1.
