Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
92 karolásával és a nemzeti nyelveknek mindnagyobb körű érvényesülésével. A ref. iskolákban a latin nyelv uralma még mindig szilárdan áll, hiszen Maróthi reformja is főleg épen a latin nyelv tanításának színvonalát akarta emelni. Tsétsi tanított ugyan sok reál tantárgyat is, de már Maróthi „Opiniones“-éből szinte teljesen hiányoznak azok és egyesek csak a felső tanfolyamban fordulnak elő. Tantervében is csak kevés a haladás ezen irányban. Egyébként pedig a latin nyelvnek anyanyelven írt nyelvtanból való tanítása, valamint több tankönyv közössége és a vallásos nevelés hangsúlyozása a pietismussal rokonnak tüntetik fel az ő tanrendszerét. Amint az ev. iskolákban a pietismus a XVIII. században lényegében megmaradt a tanrendszer alapja, de úgy, hogy realismusát a század folyamán mindinkább tovább fejlesztették, épenúgy megmaradt Maróthi szelleme is az uralkodó alap a ref. iskolákban, amely azonban a magyar nyelv gondosabb ápolásával és a reáltantárgyak felvételével bővült. Ennyiben kénytelenek voltak a ref. iskolák is hódolni a kor változó szellemének. De hogy ők még a század 2-ik felében is az ev. iskoláknál sokkal jobban ragaszkodtak a humanista paedagogiai alapirányhoz, különösen akkor derül ki, ha mindkét egyház iskolarendszerét összehasonlítjuk a ratio educationissal.383 Az ev. iskolák sokszor nagyon megközelítik és sokban megelőzték a ratio leckerendjét s ez nem is csoda, hiszen a ratio megalkotásánál épen az ev. iskolák szolgáltak sok tekintetben mintáid.384 De a ref. iskolák tantervei, úgy a debreceni methodus, mint a litteraria commissio tanrendje, majdnem tiszta humanista irányukkal már sokkal szembetűnőbben különböznek a ratiotól. Ha ennek okát keressük, abban találjuk, hogy a ref. iskolák tanárai ezen században is más külföldi egyetemeket kerestek fel, mint az evangélikus tanférfiak. Ők most is kevés kivétellel (mikor Marburgot vagy az oderai Frankfurtot keresték fel) Hollandia és Anglia egyetemeire mentek tanúlmányaik befejezése végett. így tudjuk azt a sárospataki iskola tanárai közűi ifj. Tstétsi Jánosról385 és Füleki Andrásról, aki 383 A ratio educationis tantervét igen átnézetesen Markusovszky S. i. m. 284. sk. 1. adja. L. még Fináczy i. m. II. 202. sk. I. és P. Szatbmáry K. i. m. 197. sk. I. 384 Ezt Fináczy E. i. m. II. 251. sk. 11. igen szépen és meggyőző érvekkel mutatta ki Trsztyánszky Dánielnek, a ratio educationis valószinüleges szerzőjének életéből. Tr. ugyanis (r. kath. létére) a lőcsei és pozsonyi ev. iskolákban és az altorfi meg erlangeni ev. egyetemeken tanúit és itt szerezte meg azon ismereteket, melyek munkájához szükségesek voltak. 385 Molnár A. i. m. 449. 1.
