Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

86

hogy Füleki András „a philosophia némely tételeinek a theologia és orthodoxia ellen felállítása“ miatt keveredett vele harcba. A pártfogóság akkor megtiltotta „az oly tanítást, melynek következtében a theologiával a bölcsészet összeütköznék“ (1715.). Ellenfelei „socinianistikus elvekkel, rationalismussal“ vádolták. És az ügyében tartott consistorium meghagyta neki, „hogy az orthodoxiával ellenkező tanokat a bölcsészeiben se tanítson se nyíltan, se alattomban“.3™

Érthető, hogy az iskolában dúló harcok miatt a tanítás is szenvedett s panaszok merültek föl ellene. Különösen a latin nyelv tanításával nincsenek megelégedve. Azért meghívták tanárokul Bányai Istvánt a rhetorikának és Lebo Istvánt a syntaxisnak tanszékére. És hogy az egész tanítást rendezhessék, az 1744. évben megállapítottak egy új tanrendet. Bessenyei György szerint, aki 1750—1755. tanúit Patakon, három tanár volt akkor. Az egyik theologiát adott elő, a másik észjogot, nemzetközi jogot (Vitrianus szerint), egyetemes történetet és földrajzot (Tomka-Szászky szerint) tanított, a harmadiknak tárgyai voltak a logika, az ethika (Heineccius szerint), a metaphysika (Wolff szerint), a geometria (Weidler szerint) és a görög régiségek.300 Az 1766. évi iskolavizsgálat szerint Patakon akkor hat alsó osztály volt: az alphabetisták, rudimentis- ták, grammatisták, syntaxisták, poéták és rhetorok osztálya.™1 A „deákok“ philosophiát és theologiát hallgattak négy osztályban. Az első háromban négy éven át tanulták a philosophiai tárgyakat és a jogot, a 4-ik osztályba jártak a theologusok.302

Az osztályok és a tantárgyak beosztása a régi maradt és hasonló az ev. iskolákéhoz, úgyszintén sok tankönyv is közös. így használták pl. a ref. iskolák is Cellarius, Langius és Castellio könyveit a latin nyelvből és Corn. Nepost, Cicero leveleit, Ovidiust s Vergiliust a remekírók közül. A logika, metaphysika s ethika tanításánál Wolff és Heineccius könyveit használták.™3 A latin nyelv uralma megmaradt s a magyar nyelv használata még mindig tilos volt.304 De, mint láttuk, érvényesülnek 359

359 Molnár A. i. ni. 450. 451. 1.

390 Molnár A. i. in. 419. 1. Ugyancsak Bessenyei jellemzi „Holmi“-jában az iskola kitűnő fegyelmét, aztán tanulmányi rendszerét és tanítási módját. De ezek ellen különösen nemzeti szempontból egyúttal nyomós kifogásokat is emel. L. Molnár A. i. m. 426. sk. 1. Zsilinszky M. i. m. 487. 489. sk. 1. fináczy E. i. m. 1. 221. sk. 1.

301 Fináczy E. i. m. I. 213. 1.

302 Fináczy E. i. m. I. 214. 1.

303 Fináczy E. i. ni. I. 218. 1.

304 Fináczy E. i. in. I, 223. 1,