Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
83 A segesvári iskola fellendülése csak a XVIII. század vége felé következett be és különösen három igazgatója nevéhez fűződik. Ezek Schenker János (1772—1774.), Mild János és Müller György. Schenker különösen avval szerzett magának érdemeket, hogy az iskolának új törvényeket adott,344 melyeknek ethikai szelleme hivatva volt az iskola ifjúságának eldurvúlt erkölcseit megjavítani. Úgy látszik, hogy Schenker, mint „szigorúan Ítélő Cato“345 346 már a szigorúan morális rationalismus képviselője volt. Ő 1770.- előtt volt Jénában,340 a hol a rationalismus akkor kezdett virágozni s így onnan hazahozhatta. Elődjéről, Bayer Jakabról tudjuk, hogy rationalista volt, a ki a theologia igazságait syllogismusokban akarta demonstrálni.347 * Tanítványát, a későbbi rektort, Mild Jánost ezen racionalismus az ő kettős igazságával már ki nem elégítette. Több erdélyi iskola látogatása után Tübingába került. Itt nagy belső küzdelmeken ment keresztül, melyek a supranaturalismus, rationalismus és pietismus közt ide-oda hányták-vetették s végül a rationalismuson túl vezették s az új humanismus képviselőjévé avatták.343 Tehát itt is megvolt a külföldi iskolalátogatásnak a maga hatása az új-humanismus meghonosításában. Még egy pillantást kell vetnünk a nagyszebeni iskolára századunk 2-ik felében. Itt meg kell említenünk Filtsch Dániel rektort (1763—1767.), aki később mint városi lelkész Arz Márton rektor (1772—1776.) idejében behozta a fizika és a természetrajz tanítását az iskolába, természetrajzi gyűjteményt alapított és a fizikai szerek gyűjteményét gyarapította (1772.).349 Ugyanezen időben kért a kormány felvilágosítást az iskolának állapotáról. Arz rektor akkor egy kimutatást készített, mely szerint ugyanazon tárgyakat tanították, mint 1756-ban, csak a história naturális jött még hozzá és néhány könyvet változtattak.350 Még egyszer kértek azután Müller Jakab Aurél rektor (1776—1785.) idejében kimerítő jelentést a nagyszebeni iskoláról, melyet a rektor fel is terjesztett (1782.).351 Ezen jelentés kiterjeszkedik az iskola egész életére és érdekes bepillantást nyújt a tanítás módszerébe és a fegyelem kezelésébe. Az algimnázium 4 osztályra, 344 Ezen törvényeket Teutsch Schulord. 333—337. közli és Schuller i. m. 88—91. 1. ismerteti. 345 Schuller i. m. 87. 1. 346 Schuller i. m. 86. 1, 347 Schuller i. m. 93. 1. 343 Schuller i. m. 94—96. 1. 349 Albrich K. i. m. 84. 86 1. 350 Albrich K. i. ni. 87. sk. 1. 334 Albrich K. i. m. 99—108. 1. 6*
