Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

82 A konsistorium üdvös működése azt eredményezte, hogy az erdélyi ev. gimnáziumoknak a XVIII. század közepén megindúlt felvirúlása tovább tartott. Brassóban Preidt György rektor (1767—1768.) és későbbi brassói lelkész, majd Roth Pál rektor (1771 —1780), a „praeceptor Barciae“ a virágzásnak rég nem látott fokára emelték az iskolát.340 Az előbbinek bizonyára nagy része van azon tanrend szerkesztésében, mely az ő igazgatása idejéből 1768. jul. havából ránk maradt.341 Ebben a három alsó (abecedarii, syllabizantes és legentes) és a négy felső osztály közűi az elementaria, grammatica és syntactica classis tantervével talál­kozunk. Az alsó három osztály megfelel a nagyszebeni 1756. tanterv minores osztályának, az elementaria a rudinentisták osztályának stb. Ott tanultak r német s latin olvasást és írást, kis kátét, Hübnertöl bibliai történeteket, bibliai verseket és a legentes még grammatikát s az egyszeregyet. Az elementaria classisban az új testamentumot és Seidel kátéját olvasták, azután tanulták a latin nyelv 1. cursusát Comenius Orbisa alapján, a görög nyelvet, a helyesírást és a számtant. A grammatikai osztály tananyaga a latin nyelv 2. cursusa Phaedrus olvasásával, a görög declinatio és conjugatio a cselekvő alakban, Fresnoy földrajza és számtan. A syntaktikai osztály Freylinghausen könyvei szerint vallástant tanúit, a latin nyelv 3. cursusát végezte s Corn. Nepost olvasta, a görög nyelvből elvégezte az alaktant és Freyer szerint történelmet, Fresnoy szerint föld­rajzot és végűi számtant tanúit. Minden osztályban tanúltak azután még latin szavakat Cellarius könyvéből és mint Nagyszebenben, itt is a tertia helyett egy külön classis Teutonica volt, a mely tanítványait főleg a helyes- és szépírásra, levél fogalmazására és földrajzra, meg számtanra tanította. Ezen tanterv szerint Brassóban hasonlóan tanítottak, mint Nagyszebenben és így lényegében még a pietista paedagogia utóhatásával van dolgunk. És ha Preidt volt a tanrend szerkesztője, akkor ő a pietismus paedagogiáját már nem hozta be ujságképen; mert a mikor Jenában végezte tanúlmányait (1748.),342 a pietismus napja már leáldozóban volt. Ugyanezt kell mondanunk Roth Pál rektorról is, a ki 1751-től fogva 3 évet töltött Jénában.343 De ha adatokkal ki sem mutathatjuk, mégis valószínűnek kell tartanunk azt, hogy mindketten, főleg az utóbbi, kül­földi iskolalátogatásuk alkalmával nyertek ösztönzést, melyet aztán a brassói iskolában érvényesítettek s azt ily módon szépen felvirágoztatták. 340 Teutsch Schulord. CV1I. 1. Schuller i. m. 79. 1. 341 Teutsch Schulord. 313—326. I. közli. 342 Szinnyei i. m. XI. 122. 1. 343 Szinnyei i. in. XI. 1244. sk. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents