Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
SI tanúskodik, hogy a pietista nevelés Erdélyben is a külföldi iskolalátogatás révén terjedt el.334 Sajnos, Schaller rektorságának végével megszüntették az ő reformjait is és visszaállították megint a régi állapotot. Ezt feltünteti egy Haner püspök látogatása alkalmával készített táblázat, mely szerint a négy osztályban tanították a szokásos tantárgyakat, általános történelemmel és arithmetikával. Azonban hiányzik a földrajz, a logika, a héber nyelv és a poesis.335 336 A tanulóság szervezete tisztviselőivel (a praefectus, orator, rex) az élén még továbbra is fennállott.330 A szász ev. iskolák történetében forduló pontot jelent a konsistorium- nak, mint legfelsőbb egyházi hatóságnak szervezése (1754.). Ez által az iskolaügy is szellemi központot nyert, melynek munkája a gimnáziumokra is áldást árasztott.337 Mikor Mária Therézia kormánya a külföldi egyetemek látogatását vizsgálattól (útlevéltől és a szükséges pénz kimutatásától) tette függővé, a konsistorium elrendelte a vizsgálatok megtartását és még 1753. április 5. tartott gyűlésén kimondta, hogy minden gimnáziumban, minden tárgyban egyforma autores és methodus docendi-t kell bevezetni. Ilyen szerzőkul ajánlja Danz héber nyelvtanát és a hallei görög grammatikát, Baumeister philosophiáját, Freyer rhetorikáját és poétikáját, Muzelius latin nyelvtanát, Dietericus catechetica minorját s Lang colloquiumait, továbbá Corn. Nepost, Curtiust, Pliniust s Cicerót.338 * A morális, a jus naturae és a theologia Latina tankönyveit nem nevezi meg. Hasonló határozatokat hozott az 1753. évi október 3-án tartott zsinat is, amely szintén kézikönyveket is ajánlott, még pedig a következőket: Baier vagy Schubert theologiáját és Freylinghausen Grundlegung-ját, a philosophia-, logika- és metaphysikában Baumeister könyveit, Danz héber és Schulz görög nyelvtanát (melyet rendesen halleinek neveznek) Heineccii fundamenta stili, Freyer: orator. Tabellen, Mucellii colloquia, Hübner: biblische Historien és Ovidiust meg Corn. Nepost.33i) A tankönyveknek mind e két sorozata legnagyobb részt pietista vagy épen hallei könyveket sorol fel és így ékes bizonysága annak, hogy ezen eleinte oly annyira rettegett irány Erdélyben is mily nagy mértékben bírt az iskolákba és az egyházba befészkelődni. 334 Fischer i. in. 37—40. 1. s Teutsch Schulord. Cili. 1. 335 Fischer i. ni. 42, 100—102. 1. 336 Fischer i. m. 43. 1. 337 Teutsch Schulord. C. sk. 11. 338 Teutsch Schulord. 162. sk. 1. 330 Teutsch Schulord. 163. sk. I. Schuller i. m. 80. sk. 1. 6
