Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
80 lett és így természetesen magával hozta a nagyszebeni iskola új rendtartását.330 Még a nagyszebeni iskola újjászervezésénél is hamarább történt a besztercei iskola reformálásának kísérlete. Ennek XVII. századbeli hanyatlása szintén átnyúlt még a XVIII. századba is addig, míg Schaller András rektor (1748—1761.) korszerű reformokat nem hozott be (1754.).331 Schaller hét alsó osztályt tervezett, az I.-II1. napi négy, a IV. öt és az V.-V1I. osztály napi hat órával, tényleg azonban csak hat osztályt szerveztek napi 6—6 órával. Az első két osztály elemi volt, a III.-VI. osztályok megfeleltek a mi algimnáziumunknak, melynek utolsó, VI. osztályában poétikát, héber nyelvet és logikát is tanúltak. Ezen osztályokban minden órára pontosan előírt pensumot végezve felsőbb osztálybeli tanúlók tanítottak. A felső osztályt négy SA éves cursusban három akadémiai képzettségű tanár tanította napi 4 órában. Ezen tanárok felváltva napi egy órában előkészítették még azon diákokat, kik az alsó osztályokban tanítottak és meglátogatták ezeknek óráit is. A tapasztalatokat és hiányokat, a módszert és a fegyelmet heti konferenciákon beszélték meg. Ilyen módon tanították az alsó osztályokban az olvasást és az írást, a vallástant és a theologiát, a latin, görög és héber nyelvet, a számtant, a hazai és egyetemes történetet, a poétikát és a logikát, míg. a felsőbb osztály három év alatt oratoriát, dogmatikai s polemikai theologiát, theologiai morált s ethikát, metaphysikát, természetjogot és hazai jogot vagy oeconomiát, tiszta és alkalmazott mathematikát meg fizikát végzett és folyton írásbeli dolgozatokban gyakorolta magát. Az „Auskunft“ (1. a331. jzet) szerint a vallástanban Hübner bibliai történetét és Schubert theologiáját használták kézikönyvül, a földrajzban Hedrich és a történelemben Cellarius könyvét.332 Schaller még egy német osztálynak felállítását és a magyar nyelvnek a tantárgyak közé való felvételét is könnyen ker'esztűlvihetőnek tartotta. Ha még hozzávesszük a tan- és szemléltető eszközöknek bevezetését (pl. egy glóbusz, falitáblák, mathematikai eszközök egy dobozban), a könyvtár gondozását és tudjuk, hogy Schaller négy évig volt a hallei egyetemnek szorgalmas hallgatója, igazat adunk Fischernek, hogy ezen reform szintén a hallei árvaház mintája után készült333 és így arról 33° Teutsch Schulord. CXI. !. 331 Magának Schallernek a reformra vonatkozó tervezetét és emlékiratát közli Fischer i. ni. 91—98. 1. De reformjáról tanúskodik „Der Bistritzer Schulaufseher Auskunft...“ 1755. c. írat is, mely Teutsch Schulord. 165—176. 1. található. 332 L. Teutsch Schulord. 167. 168. 1. 333 Fischer i. m. 38. 1.
