Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
5 ELSŐ RÉSZ. A külföldi iskolalátogatás befolyása hazai protestáns nevelésügyünk fejlődésére a 16. században. (1520-1606.) A reformáció nyomában járt az iskolák emelése. Maga Luther hangsúlyozta a fiatalság tanításának nagy fontosságát és szükségességét. Mihelyt a reformáció tanai valahol nálunk is gyökeret vertek, velük emelkednek az iskolák is. Nagy haladás volt ez a középkori állapotokkal szemben. Az akkori iskolák száma kevés és azokban is a tanítás módja scholasztikus és állapotuk legtöbbnyire a teljes elhanyagoltság és a nyomorúság volt. Mily pezsgő életet hoz evvel szemben a reformáció az iskolaügy terén! A r. kath. Fraknói szerint a mohácsi vész utáni 50 év alatt 123 protestáns, meg 9 unitárius iskola mellett csak 34 római katholikus iskola keletkezett. Az iskolák sorsa ebben a korszakban általában kedvezőnek mondható. A mohácsi vész utáni országos állapotok mint az evangeliomi egyházat, úgy iskoláit is megóvták a nagyobb üldözésektől. Előfordulnak ugyan ezen időben is zaklatások, sőt üldözések is főleg Oláh Miklós érsek részéről. Az 1554—1564-iki évtizedben sokféleképen alkalmatlankodott ezen főpap a bányavárosoknak. De oly ellenállással, milyet azok kifejtettek, hogy pl. nemcsak az érseknek, hanem még a királynak rendeletéit sem teljesítették, vagy az érsek átoklevelétől sem féltek, sőt a térítésökre kiküldött jezsuitákat a prédikálásban is megakadályozták5 *, később még sem találkozunk. Miksa uralkodása meg, ha e király nem is volt volna oly híve az evangéliumi hitnek, mint általában hiszik, kétségkívül biztos és nyugodalmas fejlődést biztosított az evangéliumnak és iskoláinak. Míg Ferdinand még Oláh érsek értelmében jár el, addig Miksa az oltalomért hozzáfordúló bányavárosi evangélikusokat védelmébe veszi és zaklatásuknak véget vet/’ Persze Rudolf alatt megint megfordúlt a kocka és a protestánsok üldözése napirendre került. Ezen méltánytalanságoknak csak Bocskay István hadai és a bécsi béke vetettek véget. Az evangélikus iskolákat e korban a főurak és a városok alapították és fenntartották. A városi iskolák közt első helyen említendő a reformáció századában a bártfai iskola. Rezik „magyar Wittenberg“-nek nevezi 5 L. Breznyik: A Selmecbányái ág. h. ev. egyház és lyceum története I. 91 — 185.1. 0 V, ö. Breznyik i, m, I, 182, sk, és 185, sk. 1,
