Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
6 e várost,7 nyilván azért, mert 1539. óta itt tanított azon férfiú, aki meg méltán nyerte el a „praeceptor Hungáriáé“ díszes nevet, a mely az ő jelentőségét mesterének, a „praeceptor Germaniae“ nevének analógiája szerint fejezi ki.8 Stöckel Lénárt, a bártfai iskolának e jeles tanítója, 1510-ben született Bártfán. Tanult Kassán, az angol Coxe Bálint keze alatt és Krakkóban. Majd Wittenbergbe ment (1530.), ahol Luther, Melanchthon és Bugenhagen tanítványa volt. Stöckel vezetése alatt a bártfai iskola nemsokára vezető szerepre jutott a magyar iskolák közt és mindenünnen ide sereglettek a tanulni vágyó ifjak.9 Stöckel kiváló iskola- szervező is volt, a mint az a bártfai iskola számára készített iskolai törvényekből, a „leges scholae Bartfensis“-ből is kitűnik.10 Hasonlítsuk össze ezen törvényeket Melanchthonnak az 1528. évben kiadott „Visi- tationsbüchlein“-ben kifejezett iskolaszervezetével.11 Melanchthon itt 1. azt követeli, hogy „a gyermekeket latinul tanítsák, ne pedig németül, görögül, vagy héberül“.12 Stöckel is azt mondja, törvényei 4. pontjában, hogy „a tanulási és társalgási nyelv a latin“. Melanchthon 2. követeléséhez hasonló, hogy t. i. a gyermekeket sok könyvvel túl ne terheljék, Stöckelnél nincs. De már a 3. követelményt, hogy a gyermekeket három csoportba osszák, Stöckel is megvalósitja. A 15. pontban megállapítja, mit kell a tanulóknak tandíj fejében fizetni és itt ő is három osztályt különböztet meg. Melanchthonnál az első csoport Írni, olvasni, a miatyán- kot, az apostoli hitvallást és más imádságokat tanúi, Stöckel törvényének 14. pontja szerint a fiúk akkor jönnek a 2. osztályba, ha „már tudnak írni, olvasni és a kis kátét kitanulták“. Csak Donatus és Cato nincs Stöckel törvényében megemlítve. Melanchthon második csoportja tanúba a grammatikát és Aesopus meséit (Mosellanust meg Erasmus colloquia-it), azután Terentiust és Plautust. Stöckel 2. osztálya szintén a grammatikát és a stilust tanulja Terentiusból (14. pont.). Végül a harmadik csoport Melanchthon tervezetében Vergilius, Ovidius és Cicero irataival foglalkozik és azután tanulja a dialektikát, metrikát és a rhetorikát, míg Stöckel 3. osztályának tananyagát csak abból tudjuk meg, hogy azon tárgyak 7 L. Hörk I.: Az eperjesi ev. kér. kollégium története I. 32. 1. 8 L. Klaiiicza Fata eccl. Fabónál Monum. III. 248. 1. és Stromp i. m. 56. 1. 0 Még az egri püspök, Verancsics Antal is Stoeckelhez küldte egyik atyjafiát (nepos) Domitius Jeromost, iskolába. V. ö. Fraknói: A hazai és külföldi iskolázás 73. I. Stromp. i. m. 56. 1. és Hörk i. m. 34. 1. 10 Ezen törvényeket Klein Nachrichten I. 332. sk. 11. és Hörk 1. i. m. II. 385. sk. II. közli. L. még Zsilinszky M.: A magyar prot. egyh. tört. 270. sk, 1. 11 Szövegét közli pl. Breznyik I. i. m, I. 52—57. 1, 12 Molnár A. i, m. 61, 1,
