Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

37

A debreceni kollégiumot a bécsi béke utáni időben az erdélyi fejedelmek gazdag adományokkal halmozták el.1:50 De az első évtizedekben az iskola élete nem felelt meg ezen gondos támogatásnak. Az ifjúságot kiváltságos szabadsága túlcsapongásokra, sőt zavargásokra ragadta. És mikor aztán azt a túlságos szabadságot megnyirbálták, sokan otthagyták az iskolát.137 Akkor jött Debrecenbe a török által elfoglalt Nagyváradról több tanuló kíséretében az ottani iskola rektora, Martonfalvi György, aki a rendet ismét helyreállította, sőt az iskolát a virágzás magas fokára is emelte. Ugyancsak akkor foglalták el az Eszterházyak a pápai ref. iskolát és 1671-ben űzték el a pataki iskola tanárait és tanulóit. Ezen iskolák tanulói most nagyrészt Debrecenbe jöttek, ahová Lipót kormányának üldözései el nem értek. Ily módon lett az itteni kollégium egy időre a ref. egyház „schola universalisa“.138

Egyes zsinatoknak ide tartozó határozatain kívül csak az 1657. évből vannak a debreceni iskolára vonatkozó törvényeink, melyek az 1648. és következő évek zendüléseinek véget vetettek. Ezen törvények a rektorról és a tanulók tanúlmányairól az 1621. sárospataki törvény szavaival szólnak. Elrendelik a heti kétszeres ismétléseket. A latin beszédre és stílusra, valamint a szavalásra nagy súlyt helyeznek, míg a nemzeti nyelv használatát megtiltják. A köztanítókat a rektor jelöli ki. Azután voltak privati praeceptores, oeconomusok, a coetus első diák tisztviselője a senior, azután a contrascriba és még más tisztviselők, végre megvolt a kettős fokú iskolaszék, úgy mint Sárospatakon.139

A tanítás rendjére vonatkozólag ezen egész korból alig maradt ránk adat. Sem az 1657-iki, sem az 1704. törvények nem tartalmaznak erre vonatkozó rendeleteket. De ismerjük ez idő jelesebb tanárait és ezeknek munkásságából lehet az iskola szellemére virágzása ezen korában következtetni.

Erdélyben a Báthoriak és Rudolf uralkodása után ref. nemzeti fejedelmek uralkodtak, akik a bevett vallásfelekezetek szabadságát biztosították. Sőt a ref. intézetek itt most ugyanazon állami gondviselést élvezték, melynek Magyarországon a r. katli. iskolák örvendeztek. Mikor pedig a kis ország sorsa megint az anyaország királyainak kezébe került, elsőjük, Lipót 1691-ben kiadott diplomájával az ország szabadságát és így a vallás 130

130 L. Molnár A. i. ni. 466. I. s Zsilinszky M. i. m. 278. 1.

137 L. Géresi K. i. m. 17—20. I. Molnár A. i. ni. 482—485. 1. Zsilinszky M. i. m. 282. 1.

138 L. Molnár A. i. ni. 468—470. 1. Zsilinszky M. i. ni. 279. 1.

138 L, Sinka i, ni. 52. sk. II. Molnár A, i. m. 485—494. 1,