Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

38

szabad gyakorlását is biztosította. Ezért nem éreztek az erdélyi iskolák semmit e korban abból a sok zaklatásból, szenvedésből, becsukásból, mely alatt a magyarországi prot. iskolák Lipót uralkodása alatt nyögtek. Csak egyes esetekben szenvedtek az erdélyi iskolák is a háborúk viszontagságai miatt, így különösen a törökök részéről (pl. Gyulafehérvár) és Rákóczy kurucfelkelésében (pl. Enyed stb.).

Az erdélyi ev. szászok iskolái ezen század első felében alig haladtak. A múlt századbeli brassói, nagyszebeni, segesvári és besztercei iskolákhoz járulnak most még a medgyesi (1621.) és szászsebesi iskolák.

A brassói és a nagyszebeni iskolák ez időben megállapodtak. Annak rektorai közül kiemelkednek Albelius Simon, Mederus Péter, Albrich Márton, Honterus János és Greissing Bálint.1'*0 Az 1644. évben újból kihirdették Honterus rendtartását. De azért az újjászervezés munkáját feleslegessé nem tették. Sőt az mindinkább égető szükséggé vált. Több rektor, mint Mederus, Wermerus és Albrich, meg is próbálkozott vele, de hiába; célt nem értek. Csak a XVIII. század elején, miután még tűzvész és más bajok is nagy hanyatlásra juttatták a brassói iskolát, igyekezett FroniusMárk városi lelkész híres javaslataival az iskola állapotán segíteni.140a)

A nagyszebeni iskola szervezésében sem történt semmi említésre méltó lépés ezen időben.140b> A gimnázium vezetői közül Besodner Péter, Deidrich András, Schnitzler Jakab, Dr. Pancratius Mihály és Zabanius Izsák válnak ki.140c)

A besztercei iskolában is érvényesülnek még e században az 1596-iki törvények. A tanerők gyors változása az iskolának nagy kárára volt, míg a század közepén megint fel nem éledt. Különösen fellendült az iskola Frank János (1683—1688.) és Schuller András (1689—1694.) rektorátusa alatt. Az utóbbinak idejéből fennmaradt egy tanrend, mely szerint három osztályban latin nyelven tanították a szokásos tárgyakat a logikáig, csak a kátét és a theologiát tanították németül. Figyelemre méltó csak az, hogy számtant és görög nyelvet is tanítottak mind a három osztályban.141

Csak a segesvári iskolának kellett most pótolnia, amit a múlt században mulasztott. A gimnázium restaurátora volt e században Hartmann Simon rektor,142 aki 1620-ban szervezte az iskolát. Ő négy osztályra

140 L. Teutsch Q. D. i. m. 504. I.

140a) L. Teutsch Fr. Schulordnungen LXIX. sk. II. és ugyanott 107—130. 1. Fronii consilium de schola (1704—1705.).

141*) L. Albrich K. i. in. 23., 32. 1.

14°c) L. Teutsch Q. D. i. m. 504. 1.

141 Fischer Q. Gesch. des Bistritzer ev. Gymn. Értesítő 189-Vo. 33 sk. 87—90 1.

442 L. Schuller R. i. ni. 29. 1.