Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

27

A gyászos évtized és üldözéseinek lezajlása után a pozsonyiak igénybe vették az 1681. soproni országgyűlés határozatainak engedelmét és a külvárosban megint berendezték iskolájukat, amelyet nemsokára sikerült a régi színvonalra emelniük, amint azt egy 1694-ből való tanterv is mutatja. Csakhogy nemsokára hanyatlásnak indűlt az iskola, mert a pestis pusztított a városban (1713.), úgy hogy 1714-ben csak 40 tanuló iratkozott be.

Az 1694-iki tanterv szerint az iskolának 9 osztálya volt. Ezekben tanultak 1. logikát, ethikát, héber nyelvet, 2. rhetorikát, szónoklattant Cicero leveleinek olvasásával, történetet, Dietericus nagyobb kátéját és fordították a görög evangeliomokat. A 3. osztály tárgyai voltak a prosodia, metrica és a poétika Ovidius és Vergilius olvasásával, a 4. osztályéi: a syntaxis és prosodia Cicerónak és Corn. Neposnak anyanyelvre való fordításával, görög nyelv és Dietericus kisebb kátéja. Az 5. osztályban Dietericus kisebb kátéjával, latin grammatikával és Cicero leveleivel foglalkoztak, a 6. osztályban Rhenius Donatusa szerint a declinatioval és a conjugatioval, katekismussal és számtannal. A 7—9. osztályok elemiek voltak.101 Szóval most is még „az egész tantervben Sturm János tanítási módszere lelhető fel“, amely különösen még a vetélkedésnek tanítási eszközül való felhasználásában is jelentkezik.102 103 De ezen tanterv már Sturmtól való eltérést is mutat. Ha a mathematika tanítása tán nem is számítható ide, de ide tartozik az egyetemes történelemnek behozatala108 és az anyanyelv tekintetbe vétele (ha még csak a fordításnál is a IV-ben).

A legszebb és legmagasabb fejlődést e korszakban az eperjesi iskola érte el. Már Dürner Sámuel rektor idejében oly magas színvonalra emelkedett, hogy a 30 éves háború miatt megközelíthetlen Németország látogatását feleslegessé tette.104 105 * Mivel ezen virágzás idejében a tanulók a régi iskolai épületben már el nem fértek, a dicsvágyó Bayer János igazgató egy új iskolai épület emelését és az egész iskola újjászervezését tervezte. Tervezetet dolgozott ki, melyben a leendő főiskola szervezetét, órarendjét, kormányzatát leírja10“ (1664.). „Egyetem név nélkül, olyan kis egyetemet kíván, a melyen majdnem minden egyetemi tudomány röviden, velősen és rendszeren előadassék. Egyetemet kíván „egyetemi zaj“ nélkül“.100

101 Markusovczky i. ni. 118—124. I.

102 Markusovszky i. ni. 125. 1.

103 L. Markusovszky i. ni. 126. !.

104 L. Hörk i. ni. I. 60.1. és e művön kívül az iskola XVII. századbeli történetére vonatkozólag Zsilinszky i. m. 265. sk. II.

105 L. Hörk i. m. okmánytárát IV—XXV111. 1.

100 L. ugyanezen mű II. 5. 1.