Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908

109

Miután búcsút vettünk jólelkü vezetőnktől és még egy felejthetetlen pillantást vetettünk a látott szép vidékre, a fogaskerekű vasút mentében, melyen a közlekedés már szünetelt, ökölnyi nagyságú köveken gyalog lementünk a csorbái állomásra és vasúton Poprád-Felkára utaztunk. Itt Payer Gusztáv „Nemzeti szálloda“ cimü vendéglőjébe szálltunk, ahol igen szívélyes fogadtatásban és kitűnő ellátásban részesültünk.

Elképzelhető, hogy a sok és legtöbbször fárasztó gyalogolás után mily édesen aludtunk! Míg testünk csendesen megpihent, lélekben egyre csak bérceken és csendes völgyekben jártunk, egyesek pedig a dobsinai jégbarlanghoz tervbevett kirándulásról álmodtak és előre érezvén a hideg levegőt, mélyebbre húzódtak takarójuk alá. Másnap reggel (szept. 17.) 8 órakor bérkocsikon és omnibuszokon kényelmesen elhelyezkedve, átrándultunk a páratlan szépségű stracenai völgyben fekvő, dobsinai jégbarlanghoz. Az út elég hosszú volt, de nagyon jókarban tartott. Jobbra-balra gyönyörű fenyvesek zöldéinek, az út mentében épült nagyarányú fa-fürésztelepek a felvidék virágzó erdei iparáról tanúskodnak, a „Virágvölgyinek szép nyaralói jó ízlésre vallanak.

Minthogy — mint már említettem — Poprád-Felkától a barlanghoz vezető út hosszú, Vernár községben (Gömör- és Kis-Hontmegye) közel egy órai pihenőt tartottunk. Az időt uzsonnával és társalgással töltöttük el és igazán szánakoztunk eme község szegénysorsú, tótajkú népén és csodáltuk a kőalapon nyugvó, de különben teljesen fából épült, végtelen egyszerű viskókat.

Végre kocsira ültünk és még délelőtt meg is érkeztünk a jégbarlanghoz közel épült vendéglőbe, ahol a számunkra megrendelt ebédhez ültünk. Ebéd után vagy félórai gyaloglás után a barlanghoz értünk. Miután lefizettük az egy korona belépti dijat, a kirendelt vezetővel bementünk a barlangba, melynek hűvös levegője mindjárt a bejáratnál érezhető volt.

A kiváncsi utas itt azonnal meglátja a hegyoldalba erősített kőtáblát, mely jelzi, hogy a barlangot 1870. junius 15-én Ruffiny Jenő, Méga Endre és Láng Gusztáv fedezték fel.

A barlang 8874 □-méter kiterjedésű és villanyvilágítással vagy petróleum-lámpákkal világítják. A barlang boltozata csupa zuzmóra és óriási ívben húzódik végig, mely Damocles kardjaként függ a szemlélő feje felett.