Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
10 neki (1580.). Négy osztályban ugyanazon tárgyakat tanították, mint Schremmel idejében,24 de azonkívül nagy súlyt helyeztek az új törvények a kétszeri nyilvános vizsgálatokra, a vitatkozásokra, a szavalatokra és a jutalmakra. Mindezen intézkedések Sturm elveinek érvényesülései. Ugyancsak a reformáció idejének köszöni keletkezését a selmeci lyceum is. Amint egy az 1528. évből való rendtartás mutatja,25 26 a reformáció meghonosítása után ott nem csak egy tanító volt, mint az 1515. évből való rendtartás tanúsága szerint20 az előtt volt, hanem alatta még locati (osztálytanítók) és segédek is tanítottak, úgy, hogy az iskola valószínűleg több osztályú volt. Breznyiknek bizonyára igaza van, mikor azon nézetét kockáztatja meg, hogy a selmecieknek, mert „vallás dolgában a némethoni atyafiakat követték s utánozták“, „az iskola alakításánál és korkivánta berendezésénél is a némethoni evangélikus iskolák szolgáltak példányul és útmutatóul“ ; s így iskolájuk ezen első időben oly 3 osztályú iskola lehetett, mint Melanchton magániskolája Wittenbergben.27 Sajnos, az iskola első századbeli igazgatóiról 1562-ig nem sokat tudunk. Azok közül meg, kik 1562. után működtek, csak Hensel Jánosról és Schwengler Mártonról (1572—1575.) lehet megállapítani, hogy Wittenbergben tanúltak. De egyikük sem hagyott oly nyomokat maga után, hogy azokról tudomást vehetett volna az utókor. Ily nagyobb hatást azonban már fel lehetne tételezni Schwengler utódjáról, Schremmel Ábrahámról, kivel már Besztercebányán találkoztunk, ahonnan aztán Selmecre jött át (1575—1579.). De Breznyik szerint itt Schremmelnek nem volt szerencséje. „Talán némely újításokat akart behozni s kartársainál ellenzésre talált.“ Vagy lehet, hog/ a város vezetőségének nem voltak ínyére esetleges újításai, elég az, hogy kollegái nem akartak neki engedelmeskedni és a városi tanács szükségesnek találta, hogy őt nagyobb szorgalomra intse.28 Nem is maradt sokáig Selmecen. Később Sopronban találkozunk vele. Már távozása után pár évvel valószínűleg Haunold igazgató benyújtotta a városi tanács felhívására az iskola tanrendjét (1587.).29 Breznyik 24 Rosenauer i. m. I. 34. sk. !. 25 L. Breznyik i. m. I. 44. sk. 11. 26 Breznyik i. m. I. 34. sk. 11. 27 Breznyik i. m. 51. 1. 28 Breznyik i. m. 343. sk. 11. Egyébként Besztercebányán sem „találkozott paedagogiai eljárása eleintén a közönség helyeslésével“ és „a község 1571 ... panaszt emelt az iskola ellen, azt állitván, hogy ott rendetlenség uralkodik“.. Csakhogy Rosenauer azt hiszi, hogy ama helytelenítés csak „eleintén“ fordult elő és a panaszok az alsó 5 osztályra vonatkozhattak. L. i. m. I. 32. 1. 29 A tanrendet Breznyik i. m. 313. sk. 11. közli.
