Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1902

IX.

Önképzőkör.

Önképzőkörünk életének negyedik évét vázolják e sorok, a melyeknek czélja csupán az, hogy a tanítás és nevelés ügye iránt érdeklődő némi képet nyerhessen intézetünk ezen irányú ifjúsági egyesületének működéséről, a tanulóság, a jövő nemzedék, pedig buzdítást találjon bennük a fokozottabb munkára. Mert bár nem mondhatom azt, hogy ez évben nem volt kedvvel űzött munkásság, a mennyiben többen dicséretes buzgalommal igyekeztek megközelíteni azt a czélt, a melyet az önképzőkör tagjai elé tűzött, mégis tapasztalnom kellett, hogy sokan — ösztönzés és buzdítás ellenére is — kivonták magukat a munka alól.

Az önképzőkör megalakításával és szervezésével az idén is alúlírottat bízta meg a tanári kar. Az alakuló gyűléstől, 1902. szeptember 21-től, az iskolai szünetek kivételével, minden hót szombat délutánján összegyülekezve zavartalanúl folytatták munkájukat a tagok egészen május közepéig; zárógyűlésünket június 6-án tartottuk. A jeleztem időn belül 20 rendes s 4 ünnepi gyűlést tartott a kör. A rendes üléseket a tagok szavalatai, munkái, ezeknek írásban és szóban való megbírálása s a folyó ügyek elintézése töltötték be. Működése az idén nem volt nyilvános, mert bár a márczius 15-iki ünnep tárgysorozatát önképzőkörünk tagjainak szavalatai és munkái alkották, az ünnepet az idén már maga a főgymnasium rendezte. 1848. fenséges küzdelmein és vívmányain kívül a magunk körében megültük még október 6-át, Vörösmarty születésének s Kossuth Lajos halálának évfordulóját. Mindezen alkalmakkor vendégeinkül tisztelhettük a tanári kar több tagját s kivált Bukovszky János igazgató urat, a ki az idén is, miként eddig,