Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1900

42 részint azért, hogy nálánál okosabbak és hatalmasabbak vannak jelen, részint más okokból, nem merné nyiltan elmondani a maga véleményét, restelne gyermekére vo­natkozólag vallomásokat tenni mások, idegenek előtt. Aztán egy-egy ilyen alkalomkor annyi eszme merülhetne fel, hogy azoknak kellő tárgyalása — s annyi ellenkező vélemény, hogy azoknak összhangzásba hozása — aligha sikerülhetne s tán mihamar elvesztenék vonzó hatásukat, látogatottságukat e konferencziák. Másfelől igaz, hogy a kölcsönös eszmecsere sokat használhatna a nevelés ügyé­nek. — Sokkal üdvösebb volna szerintem, ha a szülők személyesen keresnék fel az iskolát bizonyos időközök­ben vagy ha szükségét látják. Olykor-olykor előfordul ma is intézetünknél, hogy egy-két szülő fölkeresi az igaz­gatót s nála kérdezősködik gyermekének osztályzata felől. Azonban bármily mély psychologus és kiváló pedagógus legyen is az igazgató, egy 300—400 tanulót számláló intézet minden egyes tagját nem ismerheti kellően, pon­tosan s annyi hivatalos teendője van, hogy a tanításon kivül elég azt feldolgoznia. Inkább az osztályfőnököket kellene a szülőknek fölkeresniök, a kik a tanulókkal való gyakoribb érintkezés következtében s már azon oknál fogva is, hogy kisebb, 30—40 tagból álló csoport van felügyeletük alatt, pontosabb értesítést nyújthatnak. Azon­ban mai viszonyaink között, midőn az osztályfőnök csak oly mértékben van elfoglalva, midőn hatáskörét úgyszól­ván csak a fegyelmezésre kénytelen szorítani, lehetetlen­ségnek látszik, hogy pihenő idejét osztályának áldozza, bár a buzgóság igy is sokat tehetne. Le kellene tehát vennünk a teher egy részét az osztályfő válláról s igy alkalmat adni 1. a gyermek kellő megfigyelésére, 2 a ta­nuló értelmi és erkölcsi fejlődése után való tudakozó­dásra, 3. a szülőkkel való érintkezésre. Vagy addig is, mig a mostani állapotokon segíteni lehet, kisebb csopor­tokra kellene osztani a tanulókat s egy-egy csoportot valamely az osztályban tanító tanár felügyelete alá helyezni, a ki azután ugyanúgy működnék mint az osztályfőnök. Megfigyelésükről természetesen naplót kellene vezetniök. Hogy azonban a nevelés iránt oly nagy közöny tapasztalható, annak oka jórészt a nevelés iránt való tájé­kozatlanságban van. A szülők legnagyobb része csak az

Next

/
Thumbnails
Contents