Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1900
12 Felnézünk a mérhetetlen magas égre s az elbizakodott emberi ész azt hiszi, hogy ismeri a csillagok milliárdjait s ime, a csillagászok kutató szeme itt és ott uj, meg uj csillagot fedez fel, uj világokat tár fel a nagy teleskópok öblös kürtője. Az ember szellemi és erkölcsi világa is hasonlatos a nagy természethez. Az emberi szív, a lélek, ez az isteni szikra bennünk, nem kevésbé csodálatos, változásaiban nem kevésbé meglepő, nyilatkozataiban nem kevésbé magasztos. íme, ma ünnepet jöttünk ülni, hogy egy uj intézetet felavassunk s magasztos rendeltetésének általadjunk, egy iskolát, melynek keletkezése lélekemelő, fellendülése pedig épen váratlan volt. Egy intézet, mely még egy pár évvel ezelőtt a létért való küzdelemben majdnem elvérzett s alig van köztünk valaki, aki merte volna hinni, hogy az vergődéséből diadalmasan fog kikerülni s ime a lelkesedés, az áldozatkészség, a kitartó munkásság egyszerre, váratlanul jelentékeny kulturális tényezővé avatta azt. Egy uj szellemi forrás, a tudományosságnak, a nemzeti kultúrának és a vallásos nevelésnek tiszta kútfeje, a hova a tudományszomjas ifjúság ezrei fognak járni, hogy lelkök kiművelésére irányuló vágyaik kielégítést nyerjenek; újonnan keletkezett sziget, mely a közönyösség, az egykedvűség ködös tengeréből merült fel, hogy szilárd talajt adjon a hazafias, erkölcsös, vallásos oktatásnak; uj csillag, mely a magyar tndományosság egén lesz hivatva ragyogni, hogy egyfelől bevilágítson az ifjúságnak életpályájára, fényt és meleget árasztva maga körül, másfelől, hogy városunknak s az ev. egyháznak dicsőséget szerezzen. A protestáns középiskolák nagy része a reformatióval egy idős. Annak sorsában, dicsőségében ép úgy, mint gyászában osztoztak. A vallásos buzgalom, az áldozatkészség teremtette meg azokat. Egyházunk bölcs alapitói tudták, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való; érezték, hogy tanaik csak tanítás által lehetnek közkincsekké; meggyőződtek arról, hogy a szellem világában csak a szellem fegyvereivel lehet küzdeni és győzni. Tudták, hogy az általuk proclamált lelkiismereti szabadság az annak árnyékában sarjadó emberi jogok általánosítása, a polgári szabadság kivívása csak úgy lehetséges, ha az emberek arra nevelve lesznek. Ezért voltak az iskolák egyházunknak mindenkor féltett ^kincsei, ezért voltak azok úgy a vallási, mint a politikai szabadság védbástyái, ezért voltak a szellemi küzdelem és a meggyőződés fegyvertárai. A mi iskolánk története nem nyúl vissza a reformatio