Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1899

40

történeti művek elrendezése, szerkezete és fajai. A történetírás történelme, különösen a magyar irodalomban, b) Kölcsey: Védelem P. 1. számára, Kossuth Lajos beszéde a haderő megajánlása tárgyában (1848. jul. 11.) Deák Ferencz felirati beszéde, Perikies, Antonius beszéde Caesar holtteste fölött, (Shakspere: Jul. Caes. III. felv.) Ezek alapján a beszéd jellemzése. A beszéd két főrésze: 1. A meggyőzés módjai: positiv és negativ bizonyítás, az érvelés. 2. A megindítás módjai. A beszéd szerkezete: a bevezetés és tétel, tárgyalás (elbeszélés, bizonyítás, czáfolás), a befejezés (összefoglalás és megindítás). A beszéd stílusa és előadása fajai és története, különösen a magyar irodalomban, (Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös jellemzése). BJ Shakspere Co- riolanusának és Moliére Tudós Nőinek olvasása, fejtegetése s ezekkel kapcsolatban a tragédia és komédia elmélete. Havon- kint egy írásbeli dolgozat. — Kézikönyvek: Góbi J: Rhetorika, Shakspere, Coriolanusa, magyar, dr. Szigetvári I. Moliére Tudós Női, magyar. Greguss Ágost, Kossuth beszéde, (Magy. kvt. 36. sz.) Deák beszéde (Magy. kvt. 29. sz.) Tanár: Dr. Rell Lajos.

Latin nyelv hetenkint 6 órában. A) Olvasmányok: a) Próza: 1. M. Tullius Ciccro-nak De imperio Cn. Pompei ez. beszéde teljesen. A beszéd kora, előzményei; rhetorikai, stilisztikai és nyelvi fejtegetése. Pompeius, Cicero és ellenfelei. Cicero irodalmi működése röviden, szónoki jellemző vonásai, életrajza és helye a római irodalomban. 2. C. Sallustius Crispusnak De bello Jugurthino ez. művéből 1 — 10 fejezet. Az iró életrajza, irodalmi és erkölcsi jelleme; helye a róm. történetírók közt. Művének jellemzése és tartalma (archaismus, körmondatok), b) Költemény: P. Vergilius Maró Aeneise-ből I. ének 1 — 178. sor, II. ének 1 —500. sor. Az Aeneis tartalma, összefoglalása, keletkezése, forrásai; a trójai háború mondája; tárgya, műfaja, szerkezete, hatása és hiányai. A római epika vázlatával kapcsolatban Vergilius helye a róm. epikusok között s érdemei. Az Aeneis nyelvi, stilisztikai és poet, fejtegetése. Az olvasott részek trópusainak és figuráinak összegyűjtése. A költői eljárás a Sinon cselét tartalmazó rész alapján (II. én.) — B) Régiségek. Az olvasottakkal kapcsolatban tárgyi és mitholgiai magyarázatok: különösebben a törvénykezés, igazságszolgáltasás; a katonaság, várvivás; a római istenek cso_ portositása; Vesta et penates, palladium; a régi városok alapítása. a római ház és részei stb. — C) Stílusgyakorlatok és nyelvtan- Pirchala stílusgyakorlataiból a Cicero olvasott beszéde nyomán készített fejezetek fordítása magyarról latinra s ezekkel kapcso