Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898

Átlag 70—80 km. széles e pánczél s magassága néhol eléri az 1000 métert. Ha ehhez hozzá vesszük még a Karszt sajátságos alkotását és zordonságát,.köny- nyen megérthetjük, hogy nem csekély dolog volt Magyarországnak a tengerrel való összekapcsolása.

Népünket tehát faji jelleme, elhelyezkedése, küzdelmei s a természeti akadályok tartották vissza abban, hogy tengerész néppé fejlődjék. De hogy a tenger megszerzésének szükségességét érezte, mutatják az igyekezetek, melyeket töntebb vázoltam. A főnehézség a tengerrel való összekapcsolásban rejlett, mivel hazánkat csak egy kis részén érinti a tenger s ezt a kis részt is nagy hegységek választják el tőle. Folyóvizeit erre a czélra nem lehetett fölhasználni, mivel folyói csaknem mind a Duna folyamrendszeréhez tartoznak; a Duna pedig a Fekete tengerbe folyván, nem kapcsolja össze az u. n. világtengerekkel. Nem maradt más hátra, mint egy műutriak kiépítése s ennek kérdését elsőnek csak

III. Károly tudta megoldani, midőn 1726-ban megkezdte a róla nevezett Károly út építését. Ez útnak Károly város volt a kiinduló pontja s a hegyeken át Fiúméig vezetett. Fő hibája, hogy nagyon is egyenes irányban akar jutni czéljához s emiatt sokszor igen meredek, azután hogy nem elég széles s igy nem alkalmas a kocsi közlekedésre. Kiépítése azonban nagy hatású volt kereskedelmünkre, mert csak megnyíltával, mi azonban már Mária Terézia alatt történt, 1771 ben kezdődött meg a magyar gabona kivitele idegen országokba.

A Károly-út hiányai nem soká érezhetőkké váltak s igy csakhamar egy más útnak, a Lujza-műutnak gondolata született meg. Megalkotásában nem csekély részük volt az 1779 óta Fiúméban székelő magyar korín ányzóknak, kik fel tudták fogni a tenger fontosságát nemzeti kereskedelmi szempontból is. A műut tervezője Vukassovich altábornagy, ki 1803—1809 között építette meg. Hossza 134 km. Megnyíltától egészen a legújabb időkig ez volt hazánk tengeri kivitelének fő csatornája; különben ma is jókarban van s a vonatról többször látható, valamint a Tersattoból is, ha a Recina völgyére vetjük tekintetünket. Nevét Ferencz király harmadik feleségéről, Mária Lujzáról, kapta.