Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898
14 A világ azonban egyre haladt s századunk, hogy a komoly angol igába hajtotta a gőz feszítő erejét, óriási lépéseket tett a közlekedési eszközök gyorsabbá tételének kérdésében is s nemsokára egy uj közlekedési eszközt nyert az ember a vasutban, melynek folytonos tökéletesítése lassanként leszorította az élőhöz kapcsolt erő általános használatát. S mikor minálunk is szóba került a vasút-épités, nemzeti voltunk újjáalkotói mindjárt Fiumére is gondoltak. Felmerült a terv az 1832/36. országgyűlésen, fölvette, mint miniszter, a legnagyobb magyar is programmjába, de dicső szabadságharczunk s az utána következő szomorú évek jó időre megakadályozták a tervezések végrehajtását. Fiume első vasúti összekapcsolása hazánkkal ránk nézve nem volt valami kedvező, mert hiszen csupán Károly várostól a tengerpartig volt magyar a vonal, addig osztrák kézben, a Déli Vasút kezében volt a forgalom. A károlyváros—fiumei vasút Thommen mérnök tervei szerint készült s 1873 ban nyilt meg. Időközben azonban kiépültünk a nehéz idők okozta bajokból, megerősödtünk pénzügyileg is s 1881-ben már megtehette a magyar kormány, hogy a Budapest—Dombóvár—Fiume felé vezető vonalat kiépíttesse s közvetlen összeköttetésbe hozza országunk szivét a dédelgetett magyar Ne- rediával. Hogy mily nevezetes fordúló pontot jelez e körülmény a magyar forgalomban és kereskedelemben, azt legjobban bizonyítják a számok, a statisztikai adatok. De ime, mig hazánknak a tengerrel való összekapcsolásáról beszéltünk, majd itt hagyott a vonat . . . Búcsúzzunk hát gyorsan Károlyvárostól, mert még jókora, 177 Km. hosszú út áll előttünk s igy per pedes Apostolorum bajos volna még máma elérnünk Fiúmét. Károlyvárosba érve, átmentünk a Kulpa folyón s most délnek haladunk a Mreznica völgyén fölfelé. A folyón több vízesést látunk, sok azonban köztük a mesterséges, malomhajtás czéljából készült. A folyó el-el- tűnik előlünk, majd ismét szemünkbe csillan egy-egy kanyarodénál s különösen szép látványt nyújt, ha mélyen alattunk kigyódzik tova. E folyó is az u. n. föld- alatt bujdosó folyókhoz tartozik, a milyenek a Karszt- ban gyakran előfordulnak. Tounieig, hol romladozó vár
