Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
ZD polgári iskolává való átalakításánál, kitűnik azon feltételekből, melyeket a bizottság a presbytnriumnak elfogadásra ajánlott. Eme feltételek röviden a következők: hogy ha a többi felekezet is visszaadja a városnak a nevelési ezélokra kapott jutalékát, úgy szolgáltassa vissza az ev. egyház is az egész alapítványt, az algynmasium teljes felszerelésével egyetemben ; ellenkező esetben, a felszerelésen kivid, csak 20,000 frtot ajánljon fel a városnak, a maradékot tartsa vissza a tervezett polgári iskolában szervezendő hittanári állomás díjazására. A díványokkal ellátott tanárokkal obligóban lévén az egyház, a bizottság kikötendő feltételül ajánlotta a presbytóriumnak, hogy az algymnasium négy rendes tanára legalább eddigi iizetésévcl alkalmaztassék életfogytiglan a polgári iskolában. Ezen véleményezés alapján 1870. augusztus 24-én tartott gyűlésén elrendelte a prosbyterium, hogy az egyház algym nasinma latin nyelvvel kapcsolatos, magyar tannyelvű polgári iskolává alakittassék át már a jövő tanévben. Ugyanakkor előbbi, polgári iskoláját, mint szükségtelent, megszüntette s vezetőjét Soltész Nándort, az újba áthelyezte,azzal a, kikötéssel, hogy csak a vallás, szépírás és tót nyelv tanítására köte- leztetik; az algymnasium négy rendes tanárát illetőleg pedig kinyilatkoztatta, hogy továbbra is az egyház szolgálatában álló hivatalnokoknak tekinti őket s díványaik az egyházat kötelező erejükben sértetlenül meghagyatnak. Ezen átalakítás folytán a tantervnek is meg kellett változnia. A változtatásban irányadóul szolgált: az acsai gym- nasiális tanterv,*) a polgári iskolákra vonatkozó országos törvény, a minisztérium által kiadott gymnasiális tanterv és a helyi viszonyok követelése. Az 1870/71. tanévre beiratkozott 108 tanuló ; ezekből 42. polgári tanirányra, 66 gyinnasiálisra. Jellemző, hogy az első csoportbeliekből a tanév végéig 7 kimaradt. Ezek a tanulók az iskola helyiségein kívül még a középponti iskolai épület egyik tantermében is tanultak. Súlyos csapás érte az iskolát ezen uj időszakában Styaszny *) Báró Prónay Gábor, egyetemes felügyelő, 1867. szeptember 27-re tanácskozásra hívta össze Pestre az ország ev. iskoláinak kópvisolőit, egy uj gymnasium tanterv kidolgozása czéljáből. A kész terven azonban 1869. julius 3-án Ácsán tartott tanári gyűlés módosításokat tett; az így megállapított tantervet magáévá fogadta az egyetemes közgyűlés 1869. október 6-án s tette kötelezővé az ország összes ev. középiskoláiban,
