Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895

26 Sámuel tanár elhalálozásában. 1871. január 6- án betegedett meg s betegsége csak a koporsónál, ugyanazon évi május 1 -én, álla­podott meg. Tiszttársa, Horváth János igy nyilatkozik a bol­dogultról:..........halála által azok száma fogyott egygyel, a kik a hazát veszély idején tettleg szerették, kiknek baráti hűsége mindig kifogástalan, a kik az alakoskodással meg­alkudni soha sem tudnak.14 Február 15-ig tiszttársai töltötték be óráit; ettől fogva rendes helyetteséül Petrovics Sámuel, segédlelkész működött. Az intézetnek polgári iskolai czime azonban nagyon rövid életű volt, mert a midőn 1871. deczember 2;)-ón Vadász Manó békés-csanádmegyei tanfelügyelő, 1177. számú átiratá­ban kifogást tett az ellen, hogy az iskola, ellenére a múlt évben felvett polgári ezimnek, inkább gymnasiális, semmint polgári irányú, — a mennyiben „az órarend a gymnasialis tantárgyakban, különösen a latin nyelv szélesebb ismeretébe összpontosittatik, a polgári iskola tantárgyai pedig mintegy mellékesen kezeltetnek44, — a presbyterium elhatározta, hogy a nagyobb számmii levő gymnasialis tanulók érdekéből az intézet „realgymnasium“ nak neveztessék s mint ilyen az acsai egyetemes tantervhez ragaszkodjék.

Next

/
Thumbnails
Contents