Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895

4- Az intézet mint névleges polgári iskola.

(1870/7i.)

Bárhogy is iparkodott a tanári kar önfeláldozásig menő buzgalommal hivatásának eleget tenni, azok, a kik az intézetnek, mint gymnasiumnak, eleitől fogva ellenségei voltak, nem szűntek meg titkos akna-munkát folytatni ellene, jól tudva azt, hogy aki az iskolának gyümölcsöző működéséhez annyira kívánatos nyugodalmát meg birja zavarni, életgyökerét támadja meg s halálát sietteti. Az iskola csendes munkásságának megzavarhatására kapóra jött a városnak 1869. okt. 1-én kelt s az ev. egyházhoz intézett átirata. Ebben az átiratban felkéri a község az egyházat, hajlandó-e a községet gyámolitani a törvény értelmében őt kötelező polgári iskola felállításában ? A presbyterium véleményadásra szólította fel az iskolai bizottságot. Ez pedig még ugyanazon év nov. 17-én tartott gyűlésén ajánlotta az egyháznak: változtassa át al- gymnasiumát polgári iskolává. Indokolásul azt hozta fel, hogy az algymnasium természeténél fogva a lakosság csak csekély részét szolgálja, fenntartására pedig amúgy is kevés az anyagi erő.

Ezen indokolásnak első részéhez szó fér. Igaz ugyan, hogy a polgári iskolák felállítását elrendelő 1868. évi 38. t.- cz. a gymnasium és reáliskola irányát a polgári iskola szervezetében némileg egyesíti s azáltal, hogy a latin nyelvet fakultatív tantárgygyá teszi a polgári iskolában, az átlépést a gym- nasiumba megkönnyíti; de mégis számba veendő azaz általános tapasztalat is, hogy ki gyermekét az elemi iskolán túl tanitatni óhajtja, többnyire —- legalább titokban, hivatalnoknak szeretné felnevelni, tehát inkább gymnasiumba küldi; vagy ha nem is ez a szándéka s csekélyebb képzettséggel is beéri, a gymnasium úgy is sokkal jobb szolgálatot tehet neki, mint a polgári iskola.

Hogy mi voll a tulajdonképeni czél az algymnasiumnak