Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895

20

gymnasium összes beléletéről. Ezen bizottság elnöksége a két lelkész közt évről-évre váltakozott; a presbyterium által a bizottságba beválasztott tagok száma 13 volt. Ezeken kivül rendes tagokul tekintettek az egyház gondnoka és az algymnasium igazgatója ; jegyzőjét a tanári kar szolgáltatta.

Ugyancsak a megelőző tanévben meg lett alapítva az igazgató jogköre, mely rövid összefoglalásban a következő volt : vezeti az iskola belügyeit tanári tanácskozmány alapján, az iskolai törvények sérthetetlensége fölött őrködik, a bizottságot az iskola állapotáról folytonos értesülésben tartja, az iskolát egyesek és testületek irányában képviseli.

Az iskolai törvények azonban csak az 1866. aug. 29-én tartott bizottsági gyűlésen állapíttattak meg véglegesen. 35 pontba foglalva tartalmazták az algymnasium növendékeit kötelező szabályokat. Az utolsó pont elősorolja a büntetések fokozatait következőképpen: megintés, dorgálás, a szülék vagy gondnokok tudósítása, bezárás, vesszőzés, kitiltás.

Még az 1865/66-ik tanév folyamán belátta a presbyterium hogy algymnasiumában, a melynek összes anyagi jótéteménye nehány iskolai illetmény elengedéséből és 39 forintnyi*) ösztöndíjból áll, az akkoriban különben is elég súlyos tandijat még súlyosabbá tenni, annyit tenne, mint a létszámot csökkenteni. Ezen felfogás alapján a IV. osztály 40 frtos tandiját leszállította a rendesre (10, illetőleg 20 írtra.)

Ebben az időben történt, hogy a szolgabirói hivatalhoz leérkezett helytartósági rendelet a b.-csabai algymnasiumot nem nyilvánosnak deklarálta, okul adván a szervezetlenségét. Mihelyt értesült erről a bizottság, az algymnasium tantervét az esperes által aláirottan megküldte a superintendensnek, további intézkedését kérve. A superintended ezen megkeresésre 1866. évi január hó 14-ón kelt levelében megnyugtatja a bizottságot, értésére adván, hogy autonómiánk szerint minden protestáns intézet, mely az egyetem által megállapított tantervi határozatok szerint van szervezve, nyilvánosnak tekintendő; egyúttal pedig azzal a tanácsával, is szolgált, hogy az intézet nyilvánosságának feszegetése időszerűtlen, de meg felesleges is, mert hiszen minden protestáns intézet más protestáns intézet irányában nyilvános s bizonyit*) Ezen 39 írt tőkéjét, 650 irtot, a b.-csabai Casinó-egyesület alapította 1860-ban, egyesek adományából, Kazinczy Ferencz emlékezetére.