Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-26 / 218. szám

2 BÉKÉS 1937 zeptember 26 gyei szociális katasztereket, melyből úgyszól­ván pontos képet nyerne a vármegye nincs­telenjeiről. Sokat beszélhetnek az egyes szociális egyesületek arról a nagyarányú jóindulatról, amellyel kérelmeiket főleg az Ínséges téli hó­napokban honorálni szokta. Békésvármégye boldogulása a mezőgaz­dasági termelés milyenségétől függ. Csak ter­mészetes, hogy ennek fejlesztését a legna­gyobb mértékben szivén viseli. Tevékenysé­gének jórésze itt is szociálisnak mondható. Az évről-évre megismétlődő elemicsapások vetőmagkölcsönök és egyéb termelési segélyek kieszközlését teszik szükségessé. De harcot indított a mostoha természeti agottságok el­len is. A vármegye északi részében levő nagymennyiségű szikeslalajból az általa meg­indított sziktalaj javító akció kapcsán eddig 350 kát. holdat javítottak meg állami segítség­gel. A most folyó gazdasági évben már meg­van az előkészítés a munka nagyobb lendü­lettel való folytatására, hogy körülbelül 500 kát. hold megjavittassék. Vármegyei gazda­ságfejlesztő programjának egyik nagy fontos­ságú része az erdősítés, a fásítás elősegítése, melynek rövid időn belül az lesz az eredmé­nye, hogy a jelenlegi tiz és fél ezer holdnyi erdő 18000 kát. holdra fog emelkedni. Az erdősítés mellett a kopár szikes fásítása, lege­lők szegélyezése, facsemetekertek létesítésé­nek szerte a vármegyében való előmozdítá­sa, illetve támogatása is megfelelően fogja éreztetni hatását. A selyemhernyótenyésztést mintegy 160.000 eperfacsemete kiutaltatásával iparkodik elősegíteni. Mezőgazdasági termelé­sünk korszerűsítése lebegett szeme előtt, ami­kor kieszközölte, hogy állami és vármegyei támogatással meginduljon a termeléstechnikai térképezés, mely munkának óriási jelentőségű kihatásai ugyan csak évek múlva fognak mu­tatkozni, de hivatva vannak termelésünket nagymértékben előrevinni. A kisemberek pártfogójának nevezik -és méltán. A kisemberek érdekeit szolgálta egye­bek közt az az akció, melynek eredménye­képpen az ő hatékony és erőteljes közbenjá rására a dobozi birtokparcellázás alkalmával az államkincstár az eladandó birtok egy nagy részénél élt elővásárlási jogával és az igy ne- vett földet az arra rászoruló törpebirtokosok és nincsteleneknek juttutja részben tulajdonul, részben pedig kisbériéiképpen. Nem rajta mu lik, hogy a rendelkezésre álló szűk keretek egyelőre még nem teszik lehetővé azt, hogy minden arra rászoruló családfő már most föld- tulajdonhoz jusson. A vármegye szegény lakosságának érde­kében, tehát nemcsak gazdasági, hanem szo­ciális, okokból is vette kezébe a háziipar vár­megyei kifejlesztésének támogatását. Az el­múlt két esztendő tanulságai ugyanis azt iga­zolják, hogy itt nemcsak komoly értékű ke­nyérkereseti lehetőség születik meg, hanem a háziipar hovatovább jelentős export tényező il lesz. Különösen a téli hónapók munkanél­küliségén van hivatva átsegíteni a háziipar a szegény lakosságot. Nagyobb összegeket jut­tat az egyes községekbe máris meglévő házi­ipari szervezetek munkájának elősegítésére és az értékesítési lehetőségek megteremtésére. A mezőgazdasági népesség kulturszintjének eme­lésére támogatja a gazdaköröket és népháza­kat. A mezőgazdasági kisemberek megsegíté­se mellett a vármegyei kisipar ütőerén is ott tartja kezét és támogató jobbja ott van min­denütt, ahol szükséges. A szövetkezeti élet tervszerű fejlesztése is programját képezi. Az egyes községi kis szövetkezetek mindig a legmelegebb pártfo­góra találtak benne. Főleg a mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek élet- és fejlődési le­hetőségei javuljanak. Nem lehet megemlítés rélkül hagyni, hogy a vármegye földjében rejtőző igen va- lószivü energiaforrásokra is ő hívta fel az ille­tékesek figyelmét. (Gáz és forrásvíz-lelőhelyek.) Ennek következménye az, hogy ma már meg­van a remény arra, hogy a bükkszéki és pa- rádvidéki olajfurások befejezése után az ipar­ügyi minisztérium szakközegei megfelelő tech­nikai felszereléssel vármegyénket fogják fel­keresni, hogy a kezdeti föltárások és kutatá­sok munkáját megindítsák. Rengeteg konkrét adat áll előttünk, ame­lyek mind beszédes bizonyítékai annak, hogy Békésmegye főispánjának fig^lme és segíteni akarása mindenütt ott van, uhol indokolt a segítség. Ünnepnapjai akkor teljesek, ha vala­milyen kulturális, szociális vagy gazgasági alkotás megszületésénél, vagy fejlettségi ta- nuságtételénél lehet jelen. Beszélhetnénk arról, hogy mily hatható­san támogatja a főispán a vármegye közegész­ségügyének előbbre vitelét, hogy emelkednek egymás után zöldkeresztes egészségházak az általa kieszközölt állami támogatással, felso­rolhatnánk. hogy hány gyermek étkeztetését segítette elő a zöldkeresztes ebédeltetési akció ! támogatásával, ide iktathatnánk annak a ren­geteg egyéni kérelemnek a számát, melyet az ő támogatása segített teljesüléshez. Mindez azonban messze meghaladná a rendelkezé­sünkre álló kereteket igy megelégedve a fent igazán csak sztik összefoglalásban mondottak­kal még csak arra mutatunk rá, hogy a főis­pán fáradhatatlansága, példaadása olyan len­dületet adott a vármegye hivatalos és társa­dalmi szervei ténykedésének, mely például ! szolgálhat minden magyar közületnek és ve- ! zetőtényezőnek. Jártunk a tisztiorvosi hivatalban Jártunk a tisztiorvosi hivatalban, nem először és, ha Isten is úgy akarja, nem utol­jára. És nem először döbbentünk meg azon a lehetetlen állapoton, hogy a város egészség­ügyeinek legfőbb irányitója olyan lehetetlenül kicsiny hivatali helyiségében szorong. Már szóvátettük egy alkalommal és azt is megírtuk, hogy mindössze 980 pengőbe kerülne a tiszti- orvosi hivatal megfelelő kibővítése. Ez az ösz- szeg még Gyula város magas pótadós költség- vetésében sem okozhat komoly tételt, illetve olyat, amely ne volna hamarosan megvalósít­ható. Ma már a tisztiorvosi teendő annyira ki­terjedt, annyira belenyulik nemcsak a közhigi- éna, hanem az egyesek egészségének gondo­zási körébe is, hogy a tisztiorvosok nem tud­ják felszaporodott teendőiket olyan szűk he­lyen, mint amilyenben a gyulai m. kir. tiszti­orvos szorong, kellőkép ellátni. Ha egyebet nem említenénk mint azt a körülményt, hogy a tisztiorvosnak állandóan áttekinthető képpel kell rendelkezni, állandóan szeme előtt kell legyen a reábizott terület közegészségügyi képe. Erre a célra térképek volnának kifüg- gesztendők, amelyekbe bel ejegyezhetné az or­vos a mindenkori közegészségügyi állapotokat. Csak egy pillanat a térképre és a szinesfejü gombostűk már meg is mutatták, hogy hol van baj a város területén, milyen a városnak egészségügyi intézményekkel való ellátottsága, általában minden olyan tényező, ami közvet­ve, vagy közvetlenül befolyásolják egészség- ügyi életünket : Ma azonban a tisztiorvos nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a na­gyon fontos és a tisztiorvosi teendők ellátása szempontjából elengedhetetlen térképeket mind kiaicassza, mert nincs annyi falfelület a hivatalos helyiségében. Ettől eltekintve is — mint már szintén megírtuk volt — olyan szűk a t'sztiorvosi szoba, hogy abban egyszerre legfeljebb három ember tartózkodhatik nagy szorongva. Ezeken az állapotokon segíteni kell és hisszük, hogy a város vezetősége meg is ta­lálja a módját annak, hogy ez sem a város­hoz, sem a tisztiorvoshoz nem méltó állapot m nél hamarab megszűnjön. Kik fizetik Gyulán a legtöbb inségjáruiékot Az 1936—1937 év telén kivetett 25,149 pengő 70 fillér inségjárulék legnagyobb rész­ben befolyt Gyula megyei város adópénztárá ba. Az 1937 városi hivatal ezidei utasítást kivetésére a nem kapott. A legtöbb inségadójárulék — 1938 év telére inségjárulék sorát az alábbiakban adjuk : Gr. Almásy Dénes nagybirtokos 1869 P. 40 fillér Stéberl András 1832 yy yy „Szikra“ Gyújtó gyár R. T. 1060 yy 26 Békésmegyei Takarékpénztár 408 V 10 Békésmegyei Villamossági R. T. 404 yy 97 Nagy József hentesmester 401 20 Läufer Sándor fakereskedo 400 yy yy Soltész Béla pék 351 yy n I. Gyulavári Takarékpénztár 300 yy yy özv. Gr. Woracziczky Jánosné ngyb.-nő Magyar Általános Gyufaipar R. T. 257 yy 60 229 * 50 fizetők név­Több tárgyilagosságot! Támadnak azért, mert ez lényegük. A helyi hetilap szeptember 26-i számában közle mény jelent meg, me y szerint a Független Kisgazda Párt pártravezetői közül többen han­goztatták, hogy a békésmegyei akadékoskodá­sok kizárólag a békésmegyei főispán közis­mert jobboldali érzéseire vezethetők vissza, ami a békésmegyei szubvencionált sajtó szél sőjobboldali hangjában, a békési nyilas moz­golódásokban, a békési nyilas sajtótermékek állandó személyeskedéseiben éles visszhangot nyer. Eddig a cikknek minket érdeklő része. Ebből megtudunk egy igen nevezetes dolgot, hogy t. i. a Független Kisgazdapárt nem jobboldali szervezet, mert hisz a főispán jobb­oldali érzéseire vezet vissza bizonyos állítóla­gos akadékoskodásokat. Mi eddig úgy gondol­tuk, hogy ha van is elvi eltérés , a Nemzeti Egység és a kisgazdapárt között, mégis ez utóbbit is jobboldalinak számíthatjuk, abban az értelemben t. i., hogy velünk együtt élesen szembehelyezkedik minden baloldali tenden­ciával. Mi igy tudtuk — mondom, de ők úgy látszik másként tudják és elvégre saját ma­gukat illetően elsüsorban ők hivatottak nyi­latkozni. A másik része a dolognak méltánytalan támadás Békés vármegye főispánja ellen, aki­ről éppen az köztudomású, hogy tárgyila­gosságával, minden igaz érdeke elősegíteni akarásával, eddig végzett munkájának impo­náló eredményeivel elhallgattatta, sőt sokszor elismerő nyilatkozatra késztette a világnézeti­leg és politikailag vele homlokegyenest szem­benálló ellenfeleit is. Beszédes bizonyítékai ennek a vármegyei törvényhatóság közgyűlé­sei. Ha ezeknek tárgyalásait a múltak közgyű­léseivel avagy pedig más törvényhatóságok közgyűléseivel összehasonlítjuk, lehetetlen ész­re nem vennünk azt a különbséget, amely Békés vármegye mai közgyűlése és amazok között van. Ezt a treuga Dei-t éppen a cikk­ben aposztrofált főispán hozta létre és tartja fenn korrekt és loyalis magatartásával, A szélsőjobboldaliság mellett való elfo­gultsággal sem vádolható, mert hiszen a napok­ban akartak a nyilasok Gyulán gyűlést tar­tani, de a gyűlésre engedélyt nem kaptak. Nem az elfogultság, hanem a törvények és a ren deletek szabta kötelességek vezérlik a főispánt eljárásában, amit az említett cikk írója is, avagy a gravameneket felemlegető pártvezető­ségi tagok is tudhatnának, ha tárgyilagosak akarnak lenni. Főispánunk személye ugyan felül áll ezeken a kicsinyes invektivákon, de szükségesnek tartottuk figyelmeztetni azo­kat, akik erről tudomást venni nem tudnak, vagy nem akarnak Hétfőn a „VIRRADAT“ az egyetlen keresztény lap! Keresztény ember csak azt vásárolja! Kapható minden ujságelárusitónál 1

Next

/
Thumbnails
Contents