Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-26 / 218. szám

1937. »zeptember 26 BÉKÉS 3 Játék a szabadban Szép nyári este van. Nyolc óra felé jár az idő, de ebben a városban csak most bú­csúznak lassan a nap sugarai a parkok fái­tól. A kis rokokó kastély fehér homlokzata élesen elválik a fenyők komoly zöldjétől. Gazdag lipcsei polgár építtette még abban az időben, midőn ez a finomujju művészet éke­sítette az európai kulturhelyeket. Johann Wolfgang Goethe, a jogtudományok hallgatója szívesen látott vendég volt az előkelő ház­ban. S ma este Goethének, a weimari költő­fejedelemnek hatalmas szelleme ragyogja be a gohlisi kastély parkját. Színészek és közön­ség készülődnek az olimpuszi mester reme­kének a „Torquato Tassodnak előadására. Kigyulnak a fényszórók. A színpad ma­ga a park. A díszleteket az örökzöld fák al­kotják. Az előtérben mindössze egy pad, két oldalán Virgilius és Ariosto szobrai. A mada­rak még vidáman csicseregnek a gallyakon, de a játék már kezdődik is. De hisz a termé­szet éppen kapóra keretezi be a jelenetet: a két nemes hölgy, Estei Leonora és kísérője virágot szednek, koszorút fonnak és megko­szorúzzák a nagy költők szobrait. A ferrarai udvar a múzsák otthona, Alfons herceg, Leo­nora bátyja, körébe von mindenkit, kit a köl­tészet és a tudomány hevít. Környezetében él és dolgozik nagy müvén Torquato Tasso, a Megszabadított Jeruzsálem költője. Ép most nyújtja át kész müvét hódolatképpen herce­gének. Alfons a legnagyobb jutalmat gondolja ki a költészet szép álmaiban élő érzékeny és nagyravágyó embernek: intésére Leonora megkoszorúzza fejét ama nagyokhoz, Vergili- ushoz és Ariostóhoz hasonlóan. Tasso öröme és elragadtatása nem ismer határt. Azt véli, hogy Leonora viszonozza iránta táplált lán­goló szerelmét. S boldogsága tetőfokán a ki gyult képzeletű költő elé áll Antonio, a kiváló diplomata, maga a hidegség és fényes ész. Összeütközésük elkerülhetetlen. Tassó kezét és fellengző szavait hidegen utasítja vissza Antonio. Szó szót követ. Tassó elfelejtkezik magáról és kardot ránt a herceg kastélyában. Alfons csak enyhén bünteti a békeszegő vak­merőt. De a legkisebb büntetés is a végső­kig fokozná a heves ifjú elkeseredését. Azt hiszi, mindenki elhagyta. El akar menni Fer- rarából, de még utoljára megvallja szerelmét Leonórának. A hercegnő kénytelen a magá­ról megfeledkező szerelmest visszautasítani. Ezzel betelt Tassó végzete. Életének nem látja célját, kétségbeesik önmaga felett. Ekkor egy férfi fogja meg kezét : Antonio, a bölcs és megfontolt férfi. Baráti segítségét ajánlja fel a vergődő költőnek, ki nem talál kiutat hevülékeny fantáziájának képei és a íidegebb valóság összeütközésében. A baráti jobb fel- egyenesiti. Ráébred hivatására, életének értel­mére. A természet érzékeny lelket adott neki s ezzel együtt sok fájdalmat is. De mellé tett egy mindent felérő isteni ajándékot: a költői szót, mellyel ki tudja dalban fejezni az emberi szív minden keservét. Már egészen sötét van, midőn az áhita- tos csöndben elhalnak a költő szavai. Elhal­nak a verssorok, melyeknél zengőbbeket és édesebbeket német nyelven nem Írtak soha és talán nem is fognak még egyszer irni. Egy nagy embernek a lelke zeng ma is ezekben a jambuszokban, ki minden sorában önvallo­mást irt, önmagáról irt és mégis belefogta müveibe az egész világot. íme e drámában is á keblében lakozó két lelket eleveníti meg előttünk. Ő az idealista álmokban ringatózó költő Tassó, de ő a megfontolt, bölcs állam­férfi Antonio is. E két lélek, e két hatalom harcolnak benne, amint a világban is: az idealizmus és a realizmus. És ő megtalálja a megoldást, a kiegyenlítődést e titáni önmar- dosó küzdelemben. Kivetíti önmagát a dráma síkjára. Játékban, isteni játékban tombolja ki magát a harc és jut el, mint minden küz­delem, a végponthoz. S a géniusz jogán itt a kimenetel az erők megbékélése egy magasabb szinten. Idealizmus és realizmus egymást egé­szítik ki életté, valósággá. Mi lenne a világ a költői álom szépsége, az ideálok vonzó fénye nélkül ? Dé mi lenne a reális látás, a józan mérlegelni tudás, az adottságokhoz való ra­gaszkodás nélkül ? Kettőjük ellentéte, küz­delme és kiegészülése adja az élet valóságát. Megilletődve hagyjuk el a parkot, hol a szent szavak elröppentek és szeretnénk vala­mit magunkkal vinni az életnek annak a tel­jéből, amit i t láttunk. Mert a nagy harc, az ideálok és a valóság harca örök. Kiujul min­den emberi lélekben, mely méltó e névre. Minden lélekben, mely az égből vétetett szikra és a porból vétetett test tüzszorosában em­berhez méltó életet kíván élni. Néniedi Lajos. Be kell vezetni a kötelező ravatalozót Néha meghökkenti az emberi, hogy a a legkézenfekvőbb egészségügyi rendszabályok s«m alkalmazhatók régi, megrögzött, sokszor igen káros szokások miatt. Itt van például a ravatalozó kérdése. Budapesten és minden nagyobb városban már régen kötelező a te­metőkben levő ravatalozókban való ravatalo­zna. De már békésmegyei falvakban is épültek és épülnek ravatalozók. Gyulán még ott tar­tunk, hogy nem lehet a kötelező ravatalozást bevezetni, ma még nem akarják mindenütt belátni, hogy nem csak higiénikus, hanem szociális következmény, hogy a halottakat ne a lakásokon ravatalozzák fel és ne tartsák két- három napig egy-két szobás lakásban, ahol még a családtagoknak is helyet kell találniok. Természetes, hogy például tifuszos haláleset alkalmával a legszélesebb körű fertőzésnek van helye, ügy értesülünk, hogy a város részéről megtörténtek az intézkedések a köte­lező ravatalozás bevezetése iránt. Hogy mennyire fontos, hogy a ravatalo­zás házon kívül történjék, arra az alábbi ese­teket említjük fel. A görögkeleti vallásuaknál szokásban van, hogy a halottat gyakran cső- kölják. A napokban tifuszb; n meghalt a Miklós- városon egy 18 éves fiatalember. Csak rend­őri karhatalommal lehetett a hozzátartozókat viszatartani attól, hogy a halottat állandóan ne csókolják, végül is le kellett zárni a halot­tas szobát. Szokásban van a görögkeletieknél továbbá az is, hogy amikor a pap névszerint búcsúztatja a halottól a hozzátartozókat, azok sírva csókolgatják a lezárt koporsót. Ugyanezt megteszik akkor is, amikor útközben megáll a temetési menet. Hogy ilyenkor a fertőzés szinte bizonyosra vehető, az csak természetes, de mindez nem tudja visszatartani a tudatlan embereket attól, hogy ne rohanjanak a saját vesztükbe. Ilyen körülmények között a város vezetősége arra gondol, hogy bevezeti a hulla­házi kötelező ravatalozást. Október harmadikán hajnalban indul a Frontharcos gyors Amint már megírtuk az Országos Front­harcos találkozóra Gyula állomásáról október hó 2-án vasárnap frontharcos filléres gyors indul Budapestre. A filléres gyors harmadikán reggel egy óra 39 perckor indul Gyuláról és hat óra 22 perckor érkezik Budapestre a Nyugati pálya­udvarra. Vissza 4.-én reggel 0 óra 40 perckor indul a Budapest Nyugati pályaudvarról és Gyula állomására érkezik 4 óra 53 perckor. A menettérti jegy ára 4 pengő 70 fillér. Jegyek a vételár előrefizetése mellett a gyulai Front­harcos Főcsoport Corvin-utca 4 szám (Volt Vadász-kávéház) alatti irodahelyiségében váltható. Tekintettel arra, hogy Gyula város kö­zönsége részére csak tiz vasúti kocsi áll ren­delkezésre és igy legfeljebb 550 ember vehet részt a frontharcos gyorssal való utazáson, mindenki saját érdekében cselekszik, ha jegyét mielőbb kiváltja, illetve előjegyzésbe véteti magát, a menettéri jegy árának lefizetése mellett. r 1056 1-3 v. MÉm te Élele örömteljes és boldog lesz ha nálunk közvetlen osztálysorsjegyet vesz! A mi sorsjegyeink rendkívül szerencsések A nálunk kapható számok a következő ha­talmas összegeket nyerték már : 300.000 P, 200.000 P, 30.000 P, 20.000 P, 15.000 stb., stb., pengő! Az uj sorsjáték október 16-án kezdődik. siessen teéhsát rendeljen sorsjegyet nálunk egy levelezőlapon ! Fizetni van Idefe, legkésőbb a hiizás előtt Hivatalos árak az I. osztályra : i;s = 3.50 P, 1|« = 7P, 1|2 = 14 P, 1|1 = 28 P gar- 7 — 13 — 21—27 stb. összetételű szerencseszámok még kaphatók! Diszkrét, figyelmes kiszolgálást biztosítunk ! Pannónia Bank és Kereskedelmi Rt. osztálysorsjáték-osztálya Budapest, VI. Teréz-körut 37. Tel. 125-901 Szabó József a makónjvárosi ref. lelkész A makói református egyház vasárnap, szeptember 19-én tö tötte be a Szirbik Sándor makó belvárosi lelkész megválasztásával meg­üresedett makó-ujvárosi lelkészi állást. Az ál­lásra 11 pályázó jelöltetett, ezek közül Szabó József segédlelkész, aki ez évi augusztus 1-ig Gyulán volt segédlelkész, — a leadott 1462 érvényes szavazatból 904 szavazatot kapott, igy 346 abszolút többséggel makó-ujvárosi lelkésszé választatott. Magyar Tüzér Nap október J*7-011 A Magyar Tüzér emlékmű Bizottság fel­hívja mindazok figyelmét, akik az Emlékmű leleplezési ünnepélyére részvételi szándéku­kat már bejelentették, vagy ezután óhajtják bejelenteni, hogy a leleplezési ünnepély ma- gassabb szempontok miatt október hó 17-ón 11 órára lett állítva. A bizottság ezulon kéri fel a háborút járt bajtársakat, hogy a volt háborús tüzér csapattestek tagjai azoknál a bajtársaknál sür­gősen jelentkezzenek, akik a volt tüzér dan­dárok, illetve tüzér csapattestek összejöveteleit egyébként is rendezik. A bizottságnál való közvetlen jelentkezés csapattestei bajtársai összejövetelt eddig soha­sem tartottak volna s igy összehívást rende­ző bajtársuk nincs. Magyar Tüzér Emlékmű Bizottság üti fillér Saelyetl 14 fillér az uj alakú 64 oldalas Rádió, irodalom, színház, film!!! \ ^nmgyíu^csaláíMvt^^hH^^i. Megjelenik október elsejétől minden pénteken. 1057 i— 1

Next

/
Thumbnails
Contents